Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Püski Levente: Képviselői jövedelmek a Horthy-korszakban I/79
KÉPVISELŐI JÖVEDELMEK A HORTHY-KORSZAKBAN 101 1. rendes kiadások 1928/29 1932/33 1938/39 l/f. parlamenti őrség, költségek (személyi) 75546,58 86090,60 87744,29 l/g. parlamenti őrség, költségek (dologi) 10617,59 8683,34 9652,31 l/h. nyugdíjak 316122,86 (299500,00) (317400,00) 2. rendkívüli kiadások 2/a. átmeneti kiadások 297759,02 92917,56 149279,69 2/b. előirányzat nélküli kiadások 157300,00 3733,24 16500,00 1-2. összesen 5481477,36 3946704,90 (4246204,90) 4669034,59 (4986434,59)9 4 3. bevételek 29803,56 22944,81 30778,16 Az országgyűlésnek saját bevételei is voltak, melyek lényegében véve egyes parlamenti helyiségek bérlakásként való hasznosításából származtak. Összege — a piaci lakbérekhez igazodva — évről évre változott, de a korszakban nagyjából 22-30 ezer pengő körül mozgott, tehát a költségvetés egésze szempontjából minimális tételt jelentett. Persze ilyen esetben a jövedelemtermelő képesség nem követelmény, és természetes, hogy a Ház kiadásainak biztosítása az állami költségvetés keretében történt. Bár számvizsgálati jelentések az 1920-as évek első felében is készültek, azokat — sajátos szerkezetük, illetve részleges voltuk miatt — nem lehet összevetni a későbbi időszakéval. Lényegében 1928-tól érvényesül az az elv, hogy a bizottság a vizsgálat eredményeit egy következetesen és hosszabb távon alkalmazott struktúra szerint közölte. Egyetlen, de nem lényegtelen módosításként 1932-től a nyugdíjköltségek kikerültek az országgyűlési rovatból, és az állami költségvetés más fejezeteiben kaptak helyet. 1940-től viszont alapjaiban átalakult az állami költségvetés az által, hogy annak időkerete nem július l-jétől a következő év június 30-ig szólt, hanem a naptári évhez igazodott. Az országgyűlés esetében előbb egy másfél éves összevont zárszámadás készült— 1939 júliusától 1940. december végéig—, majd 1941-től naptári év szerint készítették el. 1927 elejétől a törvényhozás kétkamarás formában működött, a két testület azonban eltérő pénzügyi jogosítványokkal rendelkezett. A második kamara tisztikarának díjazását, valamint a nem budapesti illetőségű tagjai részére biztosított költségtérítés összegét maga szabhatta meg, ami a költségvetésben külön felsőház címszó alatt szerepelt. Minden egyéb vonatkozásban a képviselőház volt döntési pozícióban. Utóbbi nemcsak tagjainak díjazását állapíthatta meg, hanem a parlamentre, mint igazgatási egységre, a parlamenti őrségre stb. vonatkozó pénzügyi kereteket is. Mindezekhez kapcsolódva az utalványozási jogokat is a képviselőház elnöke gyakorolta. Az egyenlőtlen állapotot az 1937. 94 Az l/h pontnál csak az 1928/29 év számadása tünteti fel nyugdíjakat. A zárójelben lévő összeg a költségvetési előirányzat arra az évre. Az összes kiadásoknál a bizottsági jelentésben szereplő összegeket tüntettük fel, de — a jobb összehasonlíthatóság végett — zárójelben mellé kerültek a nyugdíjakkal megemelt kiadási tételek is. 1932: XIV tc. 1 § VI/2. fejezet. 1938: XXII. tc. 1 § V/2, fejezet.
