Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - B. Szabó János - Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (1. rész) V/1017
II. RÁKÓCZI GYÖRGY OSZMÁN KAPCSOLATAI 1025 A magyarországi renegátok szerepe A magyar nyelv és a magyarországi származás nem csak a tolmácsok esetében lehetett alkalmas „összekötő kapocs", hiszen a birodalom fővárosában egyfajta Hungarus-kolónia jelenlétével számolhatunk a 16-17. században.2 0 Az 1970-es években a török Metin Kunt irányította rá a figyelmet a 17. századi oszmán eliten belül az etnikai szolidaritás alapján szerveződő csoportokra, kiemelve ezek között a balkáni (albán és szláv, főként bosnyák), illetve a kaukázusi (abház, grúz, cserkesz) „tömb" közötti ellentéteket, amelyekről az újabb kutatások kimutatták, hogy a birodalom igen távoli pontjain is kitapinthatóak voltak. Fodor Pál ezen túl más csoportok — például az itáliaiak — közötti összetartásra, együttműködésre is felhívta a figyelmet. Az ilyesfajta összefonódások természetesen az egykori erdélyi diplomaták figyelmét sem kerülték el: ők főként az albán származású államférfiak esetében emelték ki, hogy előszeretettel részesítették előnyben a kinevezéseknél honfitársaikat. A magyarországi származású renegátokról ugyan készült már egy-két figyelemre méltó áttekintés, pontos kilétükről, politikai szerepvállalásukról azonban további alapkutatásokra lenne szükség.21 Eddigi ismereteink szerint például a 17. század első felében igen aktívan jelen voltak a magyarországi és erdélyi ügyekkel foglalkozó „másodvonalbeli" oszmán elitben a magyarországi származású főemberek. A feltehetően pécsi születésű Iszkender pasa Erdéllyel összekapcsolódó karrierje nemrégiben vált ismertté, a renegáttá lett trónkövetelő, Márkházi Pál (Ibrahim bég) fiáról, Deák Mehmed pasáról is egyre több adat kerül elő. Nekik — a beszédes nevű — Madzsarogli Ali pasával együtt igen fontos szerepük volt Bethlen Gábor különleges fejedelemmé tételében. Sőt az is elképzelhető, hogy Deák Mehmed már Bocskai István török támogatásának megszerzésében is kulcsszerepet játszott.2 2 rege, ez az vezér consiliarius intimussának aestimálja őtet." Szilágy S.: Levelek és okiratok i. m. 715.; bízva abban, hogy ha másként nem, majd a legkézzelfoghatóbb „direkt motiváció" kellő hatást gyakorol rá: „az 100 aranyat nem adám kegyelmes uram meg Zöldfikárnak, megmutattam neki, szépen megszorongattam, egyik markomból az másikban előtte, kévántattam vélle". Szalánczi István jelentése, 1632. február 5. Beke-Barabás, 20. 20 Például a 16-17. századi udvari tolmácsok közül alig néhány született muszlimnak, a többségük keresztény rabként került a birodalomba, majd a szerájiskolában nevelkedve nyerték el a tolmácsi feladatokat. A bécsi születésű zsidó, Sebold von Pibrach (Mahmúd terdzsümán) és a nagybányai magyar Somlyai Balázs (Murád terdzsümán) a mohács körüli harcokban estek fogságba. A 16. században Joachim Strass (Ibrahim bég), a 17. században pedig Vojtech Bobowski (Ali Ufkí) tatár rabként került a szerájba. Mindannyian alapos keresztény műveltséggel is rendelkeztek, és egyáltalán nem szakadtak el eredendő kultúrájuktól. Innen már csak egy lépés, hogy kettős-többes ügynökként tevékenykedtek, ami cseppet sem volt szokatlan a korban. Acs Pál: Bécsi és magyar renegátok mint szultáni tolmácsok: Mahmúd és Murád. In: Uő: Az idő ósága. Bp. 2001. 249-257., Matuz, J.: Die Pfortendolmetscher i. m. 26-60.; Acs Pál: Dudith András török sógora. Irodalomtörténeti Közlemények 103. (1999: 1-2. sz.) 77-82. 21 Az etnikai szolidaritás kérdéséről az oszmán eliten belül: Metin Kunt: Ethnic-Regional (Cins) Solidarity in the Seventeenth-Century. Ottoman Establishment. International Journal of Middle East Studies 5. (1974) 233-239.; Fodor Pál: Török és oszmán: az oszmán rabszolga-elit azonosságtudatáról. In: Uő: A szultán és az aranyalma. Bp. 2001. 25-44. 22 Iszkender pasáról: Sudár B.\ Iszkender i. m. Lehetséges, hogy Iszkender pasa karrierjének kezdeteinél is a Báthoriak bábáskodtak: Báthori Zsigmond követutasítása Sennyei Pongrác számára,
