Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Püski Levente: Képviselői jövedelmek a Horthy-korszakban I/79
100 PÜSKI LEVENTE osztályának kellett elküldeni, ami alapján a minisztérium átutalta a szükséges összeget a Postatakarékpénztárnak. A kiadások és bevételek ellenőrzését mindig a számvizsgáló bizottság végezte el, s a bizottságnak jelentést kellett beterjesztenie a plénum elé elvégzett munkájáról. A házszabályok eleinte féléves jelentéstételi kötelezettséget írtak elő, később ezt nem kötötték határidőhöz.91 Az 1920-as évek közepéig a bizottság meglehetősen hiányosan és pontatlanul végezte munkáját, az államháztartás szanálásával és a költségvetési helyzet stabilizálódásával párhuzamosan azonban ezen a területen is konszolidálódott a helyzet. A testület a továbbiakban — rendszertelen időközönként ugyan — mindig elvégezte előírt feladatát. A számvizsgálat általában a költségvetési évhez igazodott, ettől csak akkor tértek el, ha az adott évben választásra került sor. Ilyenkor két jelentés készült, egy a választás előtti, egy az azt követő időszakra vonatkozóan. A bizottság többnyire összevonta munkáját, azaz egyszerre több év vizsgálati eredményét terjesztette a plénum elé. Az egyáltalán nem volt kirívó eset, hogy az 1935-39-es parlamenti ciklusban csupán két jelentés készült el. Az egyik az 1932/33-as költségvetési évtől — a választások miatt — 1935 áprilisáig tekintette át a pénzügyi helyzetet, míg a másik 1935 áprilisától az 1937/38-as évig.92 Érdemi politikai jelentősége persze nem volt a kérdésnek, hiszen a bizottság minden esetben szabályosnak nyilvánította a Ház gazdálkodását, melyet a plénum mindig megerősített. A kérdés nem annyira politikai, mint inkább pénzügyi oldalról érdekes. A jelentések ugyanis rendre összevetették az előirányzatokat a tényleges költségekkel, ráadásul olyan belső bontásban, ami bizonyos fokú betekintést enged a törvényhozás pénzügyi gazdálkodásának belső struktúrájába. Sajnos csak bizonyos fokig, mivel az adatsorok nem túl részletezőek, és a vizsgálati szempontok időnként érdemben változtak, megnehezítve így az egyes időszakok összehasonlítását. Az országgyűlés költségvetése 1928-19399 3 1. rendes kiadások 1928/29 1932/33 1938/39 l/a. felsőház személyi költségei 207853,00 157154,00 169755,60 1/b. képviselőház személyi költségei 2735716,00 2260681,00 2798614,80 1/c. képviselőház, elnöki rendelkezési alap 20000,00 18000,00 16000,00 1/d. országgyűlés, igazgatási költségek /személyi/ 943867,00 823253,56 845258,36 l/e. országgyűlés, igazgatási költségek (dologi) 716695,31 496191,60 576229,54 91 Az 1928 évi házszabályok szerint „időnként" kell jelentést tennie a bizottságnak. 92 KI 1935-39. I. k. 12-18. és XII. k. 480-190. 93 1928/29 azért került be, mert ekkortól érvényesítettek egy nagyjából következetesen végigvitt strukturális bontást. Az 1932/33. évben érvényesültek legteljesebb formában a Károlyi-kormány takarékossági intézkedései, 1938/39 pedig az utolsó olyan időszak volt, amikor még a költségeket nem bontották szét minden területen a két ház között. KI 1931-35. 4. sz. I. k. 10. 1935—39. 5. sz. I. k. 13. 1939-14. 122. sz. II. k. 126.
