Századok – 2012
TÖRTÉNETI IRODALOM - Cerman, Ivo: Habsburgischer Adel und Aufklärung. Bildungsverhalten des Wiener Hofadels im 18. Jahrhundert (Ism.: Szíjártó M. István) IV/1004
1004 TÖRTÉNETI IRODALOM ről Benda Kálmán ír a Magyarország története 5. kötet 449. lapján) a 18. század végén még francia szimpátiát tápláló felvilágosult gondolkodást. A korabeli magyar társadalom a franciákkal vívott háborút és annak következményeit korántsem ideológiai szempontok szerint értékelte. A kötet bevezetőjében szerző köszönetet mond mindazoknak, akik Magyarországon, vagy az Egyesült Államokban munkája elkészítésében segítségére voltak, ahhoz tanácsokat adtak. Felsorolásában a korszak szinte minden hazai kutatója helyet kapott. Megnevezésük helyett a recenzens hadd emelje ki Zinner Judit nevét, akinek a gördülékenyjói érthető fordítás köszönhető. Persze néhány figyelmetlenséget ő is elkövetett. A neves német történész, Richard van Dülmen neve pontok nélkül (163.), az irodalomjegyzékben ráadásul Dulman formában, (253. lap) szerepel, a Magyarországgal jó kapcsolatban álló, a hazai tudományos életben is szerepet játszó Schöpflin György nevét George Schöpflin formában találjuk (8., 270. lap), s bizony a mérföldet is érdemes lett volna a magyar olvasó előtt jobban ismert kilométerbe átszámolni (16. lap). Vermes Gábor munkája elején fontos kérdést tesz fel. Fel tudja-e kelteni a múlt a jelenkor emberének érdeklődését? Az általa idézett newporti példa, amikor egy 19. századi házat korabeli módon rendeztek be, s a turistákat fogadó személyzetet korabeli ruhákba öltöztették, az Egyesült Államokban nem vált be. Ez a külsőségekre épülő, szerző szerint az érzelmi kapcsolatot nélkülöző módszer bizonyára hazánkban sem hozhatott volna eredményt (a betyár-romantikára épülő kísérletek legfeljebb a nyugati nyugdíjas turistáknak lehetnek vonzóak). De a magyar múlt máig kihatással lévő fordulópontjai, Mohács, az 1848/49-i forradalom és szabadságharc, a Trianon iránti érdeklődés hazánkban nem aludt ki, s még sokáig nem is fog eltűnni. Vermes Gábor könyve ahhoz segíthet hozzá, hogy a magyar közfelfogásban „tündöklő korszakként" rögzült reformkor (241. lap megfogalmazása) bonyolultságának bemutatásával ezt a korszakot is jobban, sallangoktól mentesen érthessük meg. ifj. Barta János Ivo Cerman HABSBURGISCHER ADEL UND AUFKLÄRUNG Bildungsverhalten des Wiener Hofadels im 18. Jahrhundert (Contubernium. Tübinger Beiträge zur Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte, Band 72) Franz Steiner Verlag, Stuttgart 2010. XIV + 503 o. A HABSBURG NEMESSÉG ÉS A FELVILÁGOSODÁS Nevelés és oktatás a 18. századi bécsi udvari nemesség körében A fiatal cseh történész 2006-ban megvédett doktori értekezését jelentette meg négy évvel később német változatban egy stuttgarti könyvkiadónál a tübingeni egyetem- és tudománytörténeti sorozat, a Contubernium 72. köteteként. A vaskos monográfia érdemi hozzájárulás a felvilágosodás történetének kutatásához, mert a 18. századi bécsi arisztokrácia körében zajló gyermeknevelés beható vizsgálata által a felvilágosodás morálfilozófiái megalapozottságának tézisét fejti ki: úgy vizsgálja a felvilágosodás hatását a nevelés gyakorlatára, hogy közben a felvilágosodás lényegének azt a törekvést tartja, hogy az emberi életet egy a vallástól független értékrendszer alapjára helyezzék. Cerman szerint a bécsi udvari arisztokrácia reakcióját a felvilágosodás etikájára a gyermeknevelésen keresztül lehet megragadni, mert ez nemcsak gyakorlati szempontból volt fontos, hanem a morális értékek elsajátítása miatt is. A reformpedagógia hatását eddig csak polgári közegben vizsgálták, pedig téves a felvilágosodás és a polgári kultúra azonosítása. A szerző alapos áttekintést ad a francia felvilágosodás morálfilozófiájáról, majd részletesen ismerteti Rousseau koncepcióját a nevelésről. Annak a véleményének ad hangot, hogy ezek az erkölcsi elvek és a reform-