Századok – 2012
FIGYELŐ - Bereznay András: Egy atlaszról IV/981
1009 FIGYELŐ Bereznay András EGY ATLASZRÓL* Gerhardt Binder atlasza hat évvel ezelőtt jelent meg. Ismertetésével így magammal szemben is tartozást törlesztek. Saját, Erdély történetének atlasza címen megjelent munkám készítése során találkoztam Binder művével, és ugyanaz akadályozott meg ismertetésében is. Az atlaszon végzett munkám lezárulása lehetővé tette számomra, Miskolczy Ambrusnak a Valóság 2012. februári számában, Binder atlaszát és sajátomat együttes ismertetése pedig újra aktualizálta az ismertetés megírását. A saját atlaszomat érintő kérdésekben Miskolczynak a Valóságban válaszoltam, de írása indokolja, hogy a német atlaszt magam is ismertessem, hogy annak valódi tulajdonságairól és értékéről az érdeklődő a tőle kapottnál mind kimerítőbb, mind megbízhatóbb képet kaphasson. Miskolczy helytelenítése ellenére, hogy Binder atlaszára Erdély történetének atlasza bevezetőjében - ahol említést tettem róla, mint a sajátomat megelőző egyetlen olyan munkáról, amely címében ígérte (O. Mittelstrass Atlas von Siebenbürgen című, de csak egy helynév kötet közzétételéig 1992-ben eljutott munkája csak formailag tartozik ide), hogy Erdély történetének, ha csak más mellett is, legalább egy szakaszával foglalkozik - „különös"-ként utaltam, és amit kínált, azt „korlátozott részeredmény"-nek neveztem, leszögezhető, hogy valóban különös kiadvány Binderé. Különös, de ha tetszik szokatlan az, hogy egybe nem kötött, egészen önálló, A3-as méretű, karton papírra nyomott színes térképlapokból áll, amelyek egy szalaggal összeköthető, így kinyitható vagy lezárható fél-kemény mappába kerülve alkotják együtt a kiadványt, amelynek része még egy szöveges, de néhány fekete-fehér, a többitől eltérő jellegű térképet, valamint az atlasz névjegyzékét is tartalmazó, a színes térképekénél kisebb méretű magyarázó füzet. A német tematikus atlasz készítésnek van ugyan olyan hagyománya, amely egy munka térképeit egyenként megjelentetve gyűjti fokozatosan egy atlaszszerű födélbe, de az egyes lapok ilyenkor sem maradnak önállóak, valamiféle, már kezdetben a födél részét alkotó összekapcsoló megoldás szokta őket végül könyvszerűen bekötött atlaszokra emlékeztetően összetartozóvá rögzíteni. Leginkább még a Magyar Földrajzi Intézet már száz éves, a világháború miatt soha teljessé nem vált Világatlaszára emlékeztet a most tárgyalt kiadvány térképeinek mindössze egy mappába tétele, bár annak is atlaszszerűbb volt legalább a födele, sőt, egyenkénti szétnyithatóságuk folytán, még a " Binder, Gerhardt: Historischer-Geographischer Atlas von Siebenbürgen (1733-1918). Arbeitskreis fur Siebenbürgische Landeskunde, Gundelsheim, 2006. 52 o. + mellékletek.
