Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847
AZ ERDÉLYI SZÁSZOK ÉS BETHLEN GÁBOR FEJEDELEM 849 az örökségre, amelyet a 17. századot bevezető nagy konfliktus, a tizenöt éves háború hagyott az erdélyiekre. Kétség sem fér hozzá ugyanis, hogy az 1606. évi bécsi-zsitvatoroki kettős béke csupán elodázta, nem pedig megoldotta a közép-kelet-európai térség két meghatározó hatalmi tényezőjének, a Habsburg Monarchiának és az Oszmán Birodalomnak befolyási övezetekért folytatott küzdelmét. Témánk szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a Habsburg-ház azon törekvése, hogy az Erdélyi Fejedelemséget kivonja a török hatalom befolyása alól, és a keresztény Európa élén az erdélyi vajdaságnak a Magyar Korona fősége alatt megvalósítandó újjászervezésével ismét felvegye a harcot a törökök hatalma ellen. A Habsburg-kormányzat háborúpárti hangadói8 a terv valóra váltásához — voltaképpen folytatásához — a kettős békét követő lélegzetvételnyinek vélt szünetben alkalmas szövetségeseket kerestek a monarchia határain belül és kívül egyaránt. A pápa és az európai Habsburg-barát államok erkölcsi és anyagi támogatásának megszerzése mellett törekvéseik meghatározó eleme volt annak a kelet-európai koalíciónak az életre keltése, amely vélekedésüknek megfelelően szavatolhatta volna a régió biztonságát a török fenyegetéssel szemben. Korábbi minták alapján Lengyelország, Moldva, Havasalföld megnyerése és egy Habsburg-hű erdélyi vajda hatalomra segítése lett volna az a keret, amelyben a nagy háború — a korabeli Habsburg-szóhasználattal a Haubtkrieg — végső győzelemmel kecsegtetett volna.9 E terv részét képezte a Vitéz Mihály babérjaira áhítozó Radu §erban támogatása, aki Habsburg-hű havasalföldi vajdaként működött közre Bécs szándékainak megvalósításában.1 0 Továbbá kulcsfontosságú szerep jutott volna a Hofburg erdélyi vajdajelöltjeinek (Homonnai Drugeth Bálintnak, Báthory Gábornak, később Homonnai Drugeth Györgynek), a Habsburg-uralom belső támaszaként pedig hasonlóképpen számítottak az erdélyi szászok pénzügyi és diplomáciai támogatására. Nem meglepő tehát, ha Rákóczi Zsigmond fejedelemsége, illetve az újabb Habsburg-reménység, Báthory Gábor pálfordulása, hovatovább utóbbinak a bécsi érdekekkel homlokegyenest szembemenő fellépése Moldva és Havasalföld ellen nem kicsiny csalódást váltott ki a bécsi udvarban.1 1 A Habsburgok keleti 8 Az 1608-ban a magyar trónon hatalomra kerülő II. Mátyás maga is a szent háború folytatását szorgalmazta. Terveinek legelszántabb támogatója, egyben a Haubtkrieg ideológiai hátterének kidolgozója Melchior Khlesl bécsi püspök volt, aki 1611-től a Titkos Tanács fejeként óriási befolyással rendelkezett az államügyekre. Vö. Joseph von Hammer-Purgstall: Khlesl's, des Cardinals, Directors, des geheimen Cabinetes Kaiseres Mathias, Leben. I-IV Wien 1847-1851.; Magyarországról elsősorban Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitányra (1609-1618) és Dóczy András szatmári főkapitányra (1609-1618) számíthattak, a békepárti Thurzó György nádort (1609-1616) azonban kifejezetten veszélyesnek tartották. 9 A Haubtkriegre és a bécsi udvar Erdély-koncepciójára vonatkozóan irányadóak Melchior Khlesl véleményei a Titkos Tanácsban és az uralkodó számára. L. a Titkos Tanács előterjesztését Erdély ügyében, Melchior Khlesl saját kezű megjegyzéseivel. Linz, 1613. november 19.: Österreichisches Staatsarchiv, Wien [a továbbiakban ÖStA]; Haus- Hof- und Staatsarchiv [HHStA], Staatenabteilungen, Türkei I. (Turcica) [Turcica I.) Kt. 96. Konv. 2. fol. 68-90.; Melchior Khlesl tervezete a Titkos Tanács számára. Regensburg, 1613. augusztus 12.: uo. fol. 65-67. 10 Vö. Manfred Stoy\ Radu fjerban, Fürst der Walachei 1602-1611, und die Habsburger. Eine Fallstudie. Südost-Forschungen 54. (1995) 49-103. 11 Vö. Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben. Századok 142. (2008: 4. sz.) 807-848.
