Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
1180 BILKEI IRÉN gye, szenterzsébeti Térjék Márta.25 1 A hölgy mind apja, mind férje révén Zala megye jómódú birtokos köznemességéhez tartozott, valószínűleg Nádasdy Tamás már említett anyjának a rokona volt. A jómódú nemesasszony anyagi helyzetének megfelelően meglehetősen gazdag tárgyi hagyatékról rendelkezett, lányaira ruhaneműket, szolgálóira gabonaféléket és állatokat hagyott. Számottevő vagyont képviseltek a köznemesség háztartási eszközei is, amelyek egy része reprezentációt szolgáló díszedény, más része használati tárgy volt.25 2 Szükség esetén ezek azonnal készpénzzé tehetők voltak, illetve zálogba adhatták őket. A már többször említett Csányi Ákos 1552. május 10-én a kapornaki konventhez fordult abban az ügyben, hogy néhány ezüst holmit kapott zálogba Babies Györgytől, és kérte ezek értékének megállapítását. A konvent aurifabere, István mester (újabb fontos, ez ideig ismeretlen művelődéstörténeti adat) a tárgyak mérlegelése után megállapította, hogy néhány közülük rézből, néhány pedig rossz minőségű ezüstből készült, így értéktelenek.253 Mindeközben az ezüst és ón holmik, tányérok, poharak, kanalak sokszor estek hatalmaskodás áldozatául.25 4 Szerszámokat és munkaeszközöket ugyanakkor kevés oklevél említ, ezekből viszont megtudható, hogy a jobbágyháztartások legértékesebb tárgyai közé tartoztak. 1543. április 13-án I. Ferdinánd király intézett mandátumot a kapornaki konventhez csébi Pogány Gáspár kérésére, akinek gyertyánági birtokán élő jobbágyait alsólendvai Bánffy István familiárisai kirabolták. Minden portáról a termények, állatok és ruhaneműk mellett a szerszámokat is elvitték: fejsze, fúró, szekérvasalás, kasza, kapa szerepel a rablott holmik között.25 5 A hiteleshelyi oklevelek a nemesség életmódjának a ruházkodás mellett a táplálkozási szokások megismerése terén is forrásul szolgálhatnak. 1543. április 7-én, egy a Somogy megyei Szenyér várában keltezett oklevelében Ferdinánd király nevében mandátumot intéztek a zalavári konventhez, amelyben utasították a hiteleshelyet, hogy Béri János és Csabi Bazsó András zalai nemesek kérésére folytasson vizsgálatot ez utóbbi testvére, Farkas ellen. Az ő szervitorai ugyanis lerohanták a panaszosok béri várát, onnan teheneket, disznókat, tyúkokat, libákat, búzát, szalonnát, sajtot, vajat és sót, mellettük pedig fegyvereket és házi felszerelést raboltak el.25 6 A hatalmaskodásnak az eddig tárgyalt ruhaneműkön, ékszereken, használati tárgyakon kívül állatok, termények és egyéb élelmiszerek is gyakran áldozatul estek. Az oklevelek az élelmiszerek vonatkozásában is adatgazdagok, így egy-egy esetben értékes források lehetnek a nemesek asztalára kerülő ételnek-italnak, illetve alapanyagaiknak - mint ezt fenti példánk is bizonyítja. A 251 Bilkei Irén: Egy köznemes hölgy végrendelete a 17. (sic!) századból. In: Öregek a történelemben. Szerk. Mózer Ibolya. (Partes populorum minores alienigenae 9.) Szombathely 2004-2005. 111-118. 252 Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. Reprint kiad. Bp. 1986. 253 ZML XII. 1. hh. Nr. 1034. 254 Példák: Bilkei /.: A zalai köznemesség tárgyi kultúrája i.m. 17. 255 Bilkei I.: Regeszták II. 44-45. Nr. 251. 256 Uo. 42. Nr. 246.
