Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
MEGYEI KÖZNEMESI TÁRSADALOM A MOHÁCS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN 1167 kei közül az összesen 54 főből hat zalai volt: Csányi Balázs, rátóti Gyulaffy István, kányaföldi Kerecsényi György, gersei Pethő János, csébi Pogány Zsigmond és ákosházi Sárkány István szerepeltek 1498 és 1526 között assessorként. A zalai ülnökök nagy számát a királyi tanácsban Kubinyi András a megye nagyszámú és erős köznemességével magyarázta.14 0 A hiteleshelyi oklevelekben 1526 után sűrűn előforduló Háshágyi család két késő középkori tagja is már ítélőmester volt: Háshágyi István 1470 és 1493 között országbírói, Háshágyi Imre pedig 1504 és 1507 között báni ítélőmester.14 1 Az utóbbi fia volt Ferenc, akit Nádasdy Tamás maga után jelölt a zalavári apátság kormányzójának, valamint Dénes, aki Zala vármegyét képviselte egyik követként Szapolyai János király 1527. évi budai országgyűlésén.14 2 A család számos tagja egyébként már régóta Kanizsai-familiáris volt, így kerültek azután Nádasdy Tamás szolgálatába.14 3 Az említett Háshágyi Ferenc unokaöccse, Imre 1556-tól azután évekig volt Zala megye egyik alispánja.14 4 A Rajki családból Detre a Jagelló-kor sikeres ügyvédje volt,14 5 Istvánról, az alországbíróról pedig már fentebb volt szó. Gábor ugyanakkor az 1550-es évek közepétől hosszú évekig ugyancsak vármegyei alispánként szolgált.14 6 Végül a Csányi családból Balázs a Mohács előtti utolsó zalai alispán volt, aki valószínűleg Sárkány Ambrus halála után is hivatalban maradt.14 7 O volt János király említett budai országgyűlésén 1527 márciusában Zala megye másik követe.148 Fia, Ákos ragyogó karriert futott be. Jóllehet vármegyei hivatalt ismereteink szerint nem viselt, Nádasdy Tamás egyik leghűségesebb familiárisaként ura oldalán tényleges alakítója volt Zala megye 16. század közepi történetének.14 9 A vármegye működése és viszonya a hiteleshelyekhez Mint ahogyan 1526, a magyar középkor szimbolikus záródátuma a hiteleshelyek életében, úgy a megyék működésében sem jelentett éles határt, a számottevőbb változások ugyanis csak néhány évtizeddel később jelentkeztek. A középkori megyék kutatása évszázados múltra tekint vissza, amihez viszonylag széles forrásanyag áll rendelkezésre. A 20. század elején Holub József több tízezer oklevél adataira támaszkodva írta meg Zala megye középkori történetét.15 0 A Mohács utáni negyedszázad, azaz éppen a nemesi vármegye átalakulá-140 Kubinyi András: A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban. In: Mályusz Elemér Emlékkönyv i.m. 264-265. 141 Bónis György. A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 142 Magyar Országgyűlési Emlékek i.m. 103. 143 Fiissy T.: A zalavári apátság i.m. 119-121. 144 Bilkei /.: Adatok Zala megye i.m. 48. 2. táblázat. 145 Tordai György. Egy Jagelló-kori köznemes rokonsága és pályája (Szempontok a Jagelló-kori ügyvédség történetéhez) In: A Dunántúl településtörténete VII. Szerk. Somfai Balázs. Veszprém 1989. 333-342. 146 Bilkei I.: Adatok Zala megye i.m. 48. 2. táblázat. 147 Uo. 41. 148 Magyar Országgyűlési Emlékek i.m. 103. 149 Bilkei /.: Csányi Ákos i.m. 7-16.; Öze Sándor: 500 magyar levél a XVI. századból. Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz 1549-1562. I—II. Szerk. Basics Beatrix. Bp. 1996. I. 5-63. 150 Holub József: Zala megye története a középkorban. Pécs 1929.
