Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
1168 BILKEI IRÉN sának kezdete, már nem áll ilyen jól források dolgában.15 1 A vármegye működésének legfontosabb írásos emlékei, a közgyűlési jegyzőkönyvek Zalában csak 1555-től maradtak fenn,15 2 a megye levéltárának sorsáról pedig sajnos nincs konkrét tudomásunk. Az 1526 utáni időkből vármegyei oklevelek is csak szórványosan bukkannak fel, jelenleg csupán kettő ismert - azonban mindkettő (nemcsak) archontológiai adatai miatt fontos. Az egyikben gersei Pethő Péter és Benedek alispánok tudatják, hogy 1542. július 9-én a vármegye nemessége Csabrendeken sedriát tartott, ahol többek között megtárgyalták tóti Lengyel Gáspár panaszát, akit Török Bálint családjával együtt foglyul ejtett, sőt szigligeti várukat is elfoglalta.15 3 A másik dokumentumban, egy 1544-ben kiadott oklevélben pedig gersei Pethő Péter és kányaföldi Kerecsényi Mihály alispánok tudatják, hogy a Kapornakon tartott sedriá n a Dienesfavi és a Hahóti családok között per indult.154 A Mohács utáni zalavári és kapornaki hiteleshelyi oklevelek azonban, ha nem is számtalan, de sok használható adatot őriztek meg a kora újkori Zala vármegye működéséről. Az oklevelekből megismert vármegyei tisztségviselőkről az előbbi fejezetben már volt szó. A vármegye az 1526 utáni években is folyamatosan működött, ezt a hiteleshelyi anyagban több-kevesebb rendszerességgel felbukkanó gyűlések és törvényszékek alább számba vett említései is bizonyítják:15 5 1530. január 30., Szentlászló - congregatio 1540. április 15., Kapornak - sedria 1541. október 30., Kapornak - congregatio 1541. december 8. körül, Kehida - congregatio 1542. július 9., Csabrendek - sedria 1542. november 19. körül, Kehida - congregatio 1543. június 10., Kapornak - sedria 1544. október 2., Kapornak - congregatio 1547. szeptember 29., Kapornak - sedria 1550. március 1., Kehida - congregatio A kettős királyválasztás korából azonban sajnos alig van adatunk.15 6 Az ország három részre szakadása után, 1541. október 30-án Zala vármegye Kapornakon tartott közgyűlésén hűségnyilatkozatot tett I. Ferdinándnak, amint ezt Nádasdy Tamásnak Choron Andráshoz írt leveléből tudjuk.157 Ezután már rend-151 A késő középkori megye működéséről legutóbb: Tringli /.: Megyék a középkori i.m., a kora újkoriról: Dominkovits P: A rendi jogok védelmezője i.m. 855-888. 152 Bilkei Irén - Turbuly Eva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711. I. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalai Gyűjtemény 29.) Zalaegerszeg 1989. 153 Bessenyei J.: Török Bálint i.m. 208-209. 154 Ipolyi Arnold. - Nagy Imre - Véghelyi Dezső: Hazai Okmánytár. V Győr 1873. 443-445. Nr. 285. 155 Bilkei /.: Zala megye archontológiája i.m. 7-22.; Bilkei /.: Adatok Zala megye i.m. 57. 5. táblázat (forráshivatkozásokkal). 156 Uo. 43-46. - Pl. 1540. április 16. János király mandátumára írt jelentésfogalmazványán: „in sede iudiciaria in oppido Kapornak eelebrata". Bilkei I.: Regeszták. I. 107. Nr. 187. 157 Bessenyei J.: Török Bálint i.m. 200. Nr. 274.: „tota universitas nobilium comitatus Zaladiensis [...] congregatione ipsorum in Kapornak per manus suas nobis iuraverunt."
