Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847

AZ ERDÉLYI SZÁSZOK ÉS BETHLEN GÁBOR FEJEDELEM 871 értelmű üzenetet sugallt a brassói vezetés felé: a többfelé kacsintó politika ideje lejárt, a jövőben egyedül Magyaroglitól fogadhatnak el üzenetet.12 3 Ez egyben a városban dúló pártharc végét is jelentette, hiszen az események tükrében már egyedül a Benkner-féle iránynak maradt létjogosultsága a város politikájában. Magyarogli és a brassói városvezetés személyesen csupán augusztus vé­gén lépett kapcsolatba. Christoph Greissing a város parancsára már 21-én csat­lakozott a pasa havasalföldi táborához,124 és három napot töltött ott. A pasa rögvest értesítette a brassóiakat Greissing megérkezéséről, és arról is tájékoz­tatta őket, Erdélybe vonulása még várat magára, mivel be kell várjon néhány tatár csapatot is, valamint István moldvai vajda seregét. Leveléből az is kide­rült, hogy nem jártak hiába a brassói urak a törökök udvarlására: miként több­ször hangsúlyozta, részletesen beszámolt a szultánnak a brassóiak igazáról.126 Greissing tevékenységénél azonban sokkal jelentősebb Benkneré, aki személye­sen és levelezés útján is állandó kapcsolatot tartott a pasával, Magyarogli pedig különös figyelemmel övezte őt a tárgyalások során. Benkner kiváltságos helyze­tével teljesen összevágott a pasa azon kérése is, hogy Brassóba jövetele előtt né­hány fontos kérdésben kifejezetten Benknerrel akart tárgyalni. Augusztus vé­gén, talán szeptember elején még Havasalföldön kelt levelében arra utasította a városvezetést, hogy a brassóiak előtt álló feladatok és szolgálatok megbeszélése végett küldjék el hozzá Benknert, és majd vele együtt vonul be a városba. Árul­kodó volt az a követelése is, hogy Benkner egyedül, egy órával korábban érkez­zen, mint a fogadására indított városi különítmény.126 Tudjuk, hogy Benkner szeptember 26-án és 31-én is átvágott a havason, hogy megjelenjen a pasa színe előtt. Elsőként Andreas Hegyes és Johannes Hirscher, másodszor csak Hirscher tartott vele, ám kétség sem férhet ahhoz, hogy a brassóiak szószólója mindvégig Benkner maradt.127 A brassóiak ekkoriban vették kézhez Naszúh pasa nagyvezír augusztus 16-án Konstantinápolyban kelt levelét, amelyben megerősítette a Magyarogli­tól már korábban kész tényként közölt hírt: a szultán elűzi trónjáról Báthory Gábor fejedelmet. Naszúh — amellett hogy részletesen beszámolt a várható haderő összetételéről — kitért a brassóiak többszörösen is bizonyított hűségé­re, és arra kérte a városvezetést, levelének mását küldjék szét más erdélyi váro­sokba is, nehogy felesleges pánik legyen úrrá az országon érkezésük miatt.12 8 A város magas rangú követei még augusztus 28-án tették tiszteletüket Magyar­oglinál,12 9 akivel nyilvánvalóan a bevonulás részleteiről értekeztek. 123 Hegyes: Diarium, 468. 124 ANR FB Stadthannenrechnungen V/20, 242. 125 Magyarogli Ali pasa levele a brassói tanácsnak. Havasalföld, 1613. augusztus 24. előtt: Guboglu, M.: i.m. 247-248. 126 Magyarogli Ali pasa levele Binder Jánosnak és a brassói tanácsnak. Havasalföld, 1613. au­gusztus vége: Guboglu, M.: i.m. 250-251. 127 ANR FB Stadthannenrechnungen V/20, 250.; Hegyes: Diarium, 469^70. 128 Naszúh pasa nagyvezír levele a brassói főbírónak. Konstantinápoly, 1613. augusztus 16.: Guboglu, M.: i.m. 237-239. 129 Hegyes: Diarium, 470.

Next

/
Oldalképek
Tartalom