Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293
318 NEUMANN TIBOR nem indok sem a Váradi által ekkor használt hangzatos, de a valóságban utoljára Mátyás uralkodása idején viselt fő- és titkoskancellári cím, sem a Szentgyörgyiek által hangsúlyozott azon kitétel, miszerint ők nem csak bárók, hanem grófok is Magyarországon.12 6 Magam azt gyanítom, hogy a kérdést a békeszerződésben is rögzített azon elvárás magyarázza, amely különösen a határ menti várak elöljáróitól követelte meg a hitlevelek kiállítását. A két főpapban és a Szentgyörgyi grófokban a közös nevezőt a határvédelemben betöltött kiemelkedő szerepük adta: utóbbiak kezében volt Moson és Pozsony megyékben az összes, osztrák-magyar határon álló vár,12 7 és birtokaik elhelyezkedése mellett esküjüket az is felértékelte, hogy a pozsonyi ispáni cím éppen üresedésben volt. A mindenkori erdélyi püspök a vajdával együtt osztozott az erdélyi határvonal védelmének felelősségéből,12 8 míg hozzá hasonlóan a kalocsai érsek ez években is fontos szerepet játszott Nándorfehérvár és több déli végvár fenntartásában és ellátásában12 9 — talán nem véletlen, hogy 1490-tól 1493-ig nem is ismerünk külön nándorfehérvári bánt. Velük ellentétben Sánkfalvi Antal nyitrai püspök nyolc nappal később, március 17-én bocsátotta ki hitlevelét. 0 szintén nem szerepel a sokpecsétes oklevelek kibocsátói sorában, aminek minden bizonnyal az a magyarázata, hogy a pozsonyi prépost-diplomatát éppen ekkor nevezték ki püspökké,13 0 és a még mindig Budán tartózkodó német követek a békeszerződésnek megfelelően rögtön hitlevelet kértek tőle. A követek természe-126 A fő- és titkoskancellári tisztséget a valóságban betöltő Bakóénál ugyanis szó szerint ugyanezt a címet tüntették fel a főpapok oklevelében, illetve Szapolyai István, továbbá a Frangepánok, a Korbáviaiak, a Blagajiak és a Zrínyiek is grófok voltak, mégsem állítottak ki külön oklevelet. A külön oklevél kiállításának nem lehet oka az sem, hogy ők nem vettek részt a elöntés meghozatalában, hiszen a valóban távolmaradt esztergomi érsek (1. alább) is szerepel a főpapok sokpecsétes oklevelében - igaz, hiányzásuk esetén tőlük nehezebb lett volna időre „bekérni" pecsétjeiket. Váradi esetében még feltételezhetnénk azt, hogy ő volt ekkor a „rangidős" főpap, de akkor Geréb László szereplését nem lehet megmagyarázni. 127 A Szentgyörgyiek kezében volt ekkoriban — délről észak felé haladva — Óvár, Köpcsény (Moson m.), Dévény, Eberhard, Borostyánkő, Szentgyörgy, Bazin, Vöröskő, Detrekő (Pozsony m.), 1. Magyarország a középkor végén. Szerk. Engel Pál. CD-ROM. Bp. 2001. 128 L. pl. a püspöknek éppen az országgyűlés után, 1492. ápr. 26-án, Gyulafehérváron kelt mozgósító parancsát (DL 65 152.). 129 Határvédelemben betöltött szerepére összefoglalóan 1. Véber János: Két korszak határán. Váradi Péter pályaképe és írói életműve. PhD-disszertáció. Piliscsaba 2009. 96-100. - Váradi Péter kalocsai érsek leveleskönyvének (DF 290 345.) két 1491. évi, Szatán kelt levele Nándorfehérvár helyzetével foglalkozik, igaz, ekkoriban közvetlenül bizonyosan nem az érsek irányította a vár védelmét, de voltak a közelében birtokai, például a végvárnak tekinthető Szerém megyei Barics (253-256. old.). Egy 1491. évi levelében visszautasította a szerb despota azon kérését, hogy parancsoljon meg valamit a szabácsi „officiálisoknak". Indoklásában kijelenti, hogy ezek nem az ő emberei, hanem közvetlenül a király alá tartoznak (Magyarország melléktartományainak oklevéltára II. A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. Szerk. Thallóczy Lajos, Aldásy Antal. [Monumenta Hungáriáé historica, Diplomataria 33.1 Bp. 1907. [a továbbiakban: Szerbia okit.] 287.). A despota ilyetén kérése persze elképzelhetővé teszi, hogy korábban Váradi felelt Szabácsért. A török elleni csapatai kiállítására és a Belgrádból érkező hírekre 1. még 1492. máj. 12. Bács: DF 290 345. (297-298. old.), aug. 12. Bács: Szerbia okit. 289-290. 130 Egy áprilisi zenggi követjelentés arról számolt be, hogy meghalt a nyitrai püspök és helyére a pozsonyi prépostot nevezték ki, aki püspöksége átvétele után azonnal indul vissza Rómába (Dipl. Emi. IV 272.). - Gergely testvér, nyitrai püspökről az utolsó adatunk 1491. nov. 29-éről való, amikor a királyi tanács tagjaként beleegyezését adta a pozsonyi békéhez (Firnhaber 497.). Halála ezután következett be.
