Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
966 PAPP SÁNDOR Valamikor május körül eltávozott Konstantinápolyból a közös magyar-cseh követség, de még őket megelőzőleg Toldalagi is hazatért Erdélybe, ahonnan Bethlen mellé, a királyságba sietett. Ne tudom, hogy a lengyel hadjárat megindulásakor kiken keresztül képviseltette Bethlen saját ügyeit a Portán, mindenesetre jelentéseket-utasításokat 1621 áprilisa és augusztus eleje közötti időből jelenleg nem ismerek. A hiányt Michael Starzer jelentéséből egészíthetjük ki, aki július 20-án összefüggő beszámolót készített a konstantinápolyi eseményekről. A Habsburg követ szerint Bethlen egy kisebb összegű segély mellett tovább kérelmezte a katonai segítségnyújtást, hogy ezzel legalább elérje a béke felbomlását a két birodalom között („mit geringen hülff genug zum friedenbruch bringen"). Azt jelezte ugyanakkor a Portán, hogy elég rosszul boldogult a „németekkel" („Er nit mit glükh eheist succurirt sich mit den Teutschen"). A katonai akciói azonban hoztak némi eredményt, így Bosnyák Tamás füleki kapitány és az egyik Pálffy-testvér — nevezetesen István koronaőr, aki 1621. július 3-án Divény és Zólyom között megsebesülve került a fejedelem fogságába208 — a kezére került. Emellett voltak reményteljes hírei is, arról például, hogy Pfalzi Frigyes ismét sereget gyűjt, és Csehországba készül benyomulni. Starzer összességében hűen adta vissza azokat a vádakat, amelyeket Bethlen Deák Mehmed pasa ellen hangoztatott. A pasát tulajdonképpen azért küldték a magyar határvidékre, hogy az ott felmerülő kérdéseket rendezze el. Bethlen később is sűrűn visszatérő vádjait először itt olvashatjuk a pasa ellen. Meggyanúsította, hogy Habsburg-részről olyan nagy összeggel vesztegették meg, amiért nem volt hajlandó szultáni megbízatását teljesíteni.209 Bethlen támadása később is folytatódott, követének továbbra is fel kellett lépni az akkor már kanizsai pasai titulussal bíró Deák Mehmed ellen, akit úgymond a császáriakkal való együttműködéssel vádolt.21 0 A heves gyűlölködés oka persze érthető: Bethlen eredetileg úgy értelmezte a pasa feladatkörét, hogy ő lesz a mellérendelt török csapatok parancsnoka, és azonnali segítséget nyújt neki. Ehhez képest a pasa csak Nándorfehérvárig jutott el, és hiába küldte hozzá a fejedelem Toldalagi Mihályt, onnan továbbra sem mozdult.21 1 Bethlen emberei és a szultáni udvar között a lengyel hadjárat alatt is folyt az intenzív diplomáciai tevékenység. Harasztosi Literati Balázs követsége mellett Sövényfalvi Dániel is eljutott Jászvásárba, és onnan követte a török tábort egy ideig Hotin irányába is. Jelentésében egyértelműen úgy tudósította a fejedelmet, hogy ne nagyon bízzon a török segítségnyújtásban.212 208 Jedlicska Pál: Eredeti részletek Gróf Pálffy-család okmánytárához 1401-1653 s Gróf Pálffyak életrajzi vázlatai. Bp. 1910. 34-36.: No. 60-61. és 493. (Pálffy Géza szíves közlése.) 209 „Der Diak Mehemet Bassa so als general Comissario zu hinlegung aller differenzen an der Grannizen, befindt sieh noch alhie, wirdt mit vns nach denen Grannizen verreisen, vnd weillen Er vill khan vnd vermag, versendet Ir Kay Mt. diese wolforth daß derselbe regalirt vnd in Ir Kay. Mt. deuotion erhaltn werde." ÖStA HHStA Turcica Kt. 108. Konv. C. (1621) fol. 43-18. Michael Starzer II. Ferdinándnak. Konstantinápoly, 1621. júl. 28. 210 Uo. fol. 51-53. Michael Starzer II. Ferdinándnak. Konstantinápoly, 1621. aug. 4. 211 Tholdalagi i. m. 232.; Bethlen Gábor krónikásai i. m. 146. 212 L. a 201. jegyzetet.
