Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915

BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 947 megbuktatásának céljából annak idején a Portán jártak, akkor kellett, hogy ezeket a terveket felvessék a szultán előtt.12 4 Johannes Benkner és társai 1612. október végétől 1613. január 13-ig tar­tózkodtak Konstantinápolyban.125 Ez idő alatt eleinte mindent megtettek azért, hogy török katonai segítséget kapjanak. Benkner ugyanakkor személyesen fel­vette a kapcsolatot Michael Starzer Habsburg portai ágenssel, aki előtt kifejez­te a szászok II. Mátyás iránti hűségét, és kérte Erdély Habsburg-fennhatóság alá helyezését.126 Bár korabeli adat egyelőre nem ismert, viszont követve Borsos Tamás véleményét, lehetséges, hogy a fenti rendezési tervet 1612 októbere és 1613 januárja között terjeszthette be Benkner a Portán.12 7 Mielőtt tovább lé­pünk, látnunk kell a kialakult helyzetet. A Báthory Gáborral szemben fellépő Giczy András már Brassóban állomásozott, és a szász urak arra számítottak, hogy ő lesz az új fejedelem. Bizonyos, hogy Giczy hatalomra kerülésének idején az erdélyi három nemzet szétválasztásának terve nem lehetett aktuális, hiszen ez akkor sértette volna az általuk támogatott Giczy fejedelmi terveit. Úgy tű­nik, hogy 1613 legelején, tehát még Benkner konstantinápolyi követsége idején komolyan felmerült a Portán Báthory fejedelem és a trónkövetelő, illetve a brassói ellenzék kibékítésének szándéka. Ennek következtében több török meg­bízott is befutott Brassóba, és onnan továbbmentek Báthory Gáborhoz. Maga Giczy András is kapott Naszúh pasa nagyvezírtől utasításokat, hogy béküljön ki fejedelmével.12 8 Ebben a békülékeny szakaszban ténylegesen felmerülhetett Báthory Gábor centralizmusának ellensúlyozására a három nemzet rendi auto­nómiájának helyreállítása, amely a régi tisztségviselők kinevezésével kapott volna hangsúlyt. Az ez irányú szász kérelmet érthette-értelmezhette a fenti módon a török kormányzat. A vajdaság ilyetén való említése — a magyar állam­jog nyelvére lefordítva — a szászok esetében a szász grófi, a székelyek esetében az ispáni, míg a magyarok számára a vajdai titulust jelentette volna. Valószínű­leg csak az egyszerűség végett használták mindhárom nemzet vezetőjére a tö­rök méltóságok számára is jól ismert vajda (voyvoda) kifejezést. Néhány hónappal Bethlen hatalomra kerülése után, 1614 tavaszán Erich Lassota von Steblau, II. Mátyás megbízottja járt Erdélyben, aki szintén értesült a fenti tervről, mégpedig arról, hogy a szászokat leválasztanák a magyarokról és a székelyekről. Cziráki Zsuzsanna így foglalta össze a török ajánlatot: „Ha másképp nem megy, hajlandók akár az Erbfeind törökkel is tárgyalni érdekeik érvényesítése végett. A szászokkal folytatott beszélgetést követően Lassota rá­ébredt, panaszaikat hasonló vehemenciával adták elő a török félnek is. A követ véleménye szerint a ravasz és mindenre elszánt Szkender pasa például le is csa­pott a szászok és magyarok ellenségeskedésére, és azt ajánlotta, éves adó elle­nében kiveszik Szászföldet az erdélyi fejedelem hatásköre alól, és közvetlenül a Porta alá rendelik. Állítólag Magyaroglitól indult ki az ötlet, aki 1613 őszén cso-124 Uo. 125 Cziráki Zs.: „Senkinek pénzen" i. m. 85. 126 Uo. 83-84. 127 Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 392. 128 Cziráki Zs.: „Senkinek pénzen" i. m. 89-91.

Next

/
Oldalképek
Tartalom