Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
934 PAPP SÁNDOR jó viszonyt kialakítani a szultánnal. A nevezett országok követei már meg is érkeztek hozzá, akik tőle tovább fognak utazni a Portára.7 9 Az Iszkender pasának küldött hírek Bethlen tervezett magyar királykoronázásáról valószínűleg az alsóbb társadalmi rétegek számára is gyorsan ismertté váltak. Feltételezhető, hogy a fejedelem dunántúli protestáns prédikátorokon keresztül köröztetett egy hamis iratot, amely első látásra egy szultáni esküt, illetve valamiféle megállapodást tartalmazott. Az okmány léte arra utal, hogy ennek segítségével is befolyásolni kívánta a magyarországi társadalmat.80 Az állítólagos szultáni szerződéslevélnek, illetve eskünek további példányai is fellelhetőek. Az alábbiakban a bécsi volt udvari levéltár Turcica-gyűjteményében olvasható változat szövegét adom közre - azzal a megjegyzéssel, hogy Franz Christoph Khevenhüller Annales Ferdinandei című kiadványában egy teljes német fordítás is megjelent, mégpedig a kiállításának (állítólagos) pontos dátumával ellátva. Az általam eddig ismert négy példány között tartalmi eltérés nincs, a Foktövi János-féle és a Sepsi Laczkó Máté-féle másolat 1619-re, a német nyomtatott kiadvány pontosan 1619. november 3-ára, míg a bécsi példány 1620-ra datált. Az eltérések arra utalnak, hogy elsősorban propagandaeszközeként több példány foroghatott Bethlen magyar „királyságának" éveiben. Jelenleg nem tudni, milyen lehetett a visszhangja, a fenti előfordulások azonban arra utalnak, hogy hatásos eszköz lehetett mind Magyarországon, mint pedig külföldön. Feltűnő azonban, hogy az okmány szerkesztői olyan apróságnak tűnő dologról megfeledkeztek, hogy a Bethlennek, mint magyar leendő királynak segítséget ígérő szultán már réges-régen nem I. Szülejmán, hanem II. Oszmán volt. Úgy tűnik azonban, ennek ellenére mozgósító erővel rendelkezett, hitelességét — nyilván Bethlen ugyancsak közismert török kapcsolatai okán — senki sem firtatta. „Az török császárnak esküvésinek pariája, melyet adott Bethlen Gábornak Anno 1620 Én Szultán Szuliman császárnak Isten engedelméből győzhetetlen császár; esküszöm az magasságban lakozó Istennek mindenhatóságára, szentségére, jóságára és fényességére, ő istenségére, az csillagos égre, napra, holdra és az csillagokra, földre és az földnek erejére, az anyám tejére és az én kenyeremre, fegyveremre, életemre és lelkemre, és az nagy szent Mahumetre és az én ősömre, és minden buszormányoknak első ősökre, környülmetélkedésekre és idvösségekre, hogy ha tégedet Gábor bátyámat és fiamat, úgy mint jó királyát az magyaroknak semminémű szükségedben el nem hagylak, ha szintén minden biro-79 ÖStA HHStA UA AA Kart. 169. Konv. C. (1619) fol. 193. Pozsony, 1619. nov. 4. Bethlen Gábor Iszkender pasának. 80 Foktövi János dunántúli magyar prédikátor is bemásolta az említett okmányt prédikációskönyvébe, amelyről egy másolatot Szabó Péter kollégám bocsátott rendelkezésemre. Önzetlen segítségét itt szeretném megköszönni. Foktövi János: Az ember életének .... Országos Széchényi Könyvtár, Budapest [a továbbiakban OSZK]; Kézirattár, Fol. Hung. 380. fol. 400.; A szerző életére és a szerződés szövegét tartalmazó kéziratra vonatkozóan 1. H. Hubert Gabriella: Egy morális antropológia 1614-ből. Irodalomtörténeti Közlemények 90. (1986: 3. sz.) 209-221. A tanulmányra Balázs Mihály hívta fel a figyelmemet.
