Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 935 dalmim, országim, és minden némű hatalmasságim eltörültetnek is, és semmivé lennék is, és ha csak egyedöl maradnék is, avagy ha csak egy boszormányommal is, ha az én vezérségem mellett három avagy legfeljebb négy személyekkel maradnék is, és ezekkel is kötölös vagyok, és tartozom tégedet oltalmaznom, és ha megtanáltatom csak jó akaratról is jelen lenni kész vagyok, és ha én vélem valamit akarsz cselekedtetni, mindeneket tenéked cselekeszem. És ha égéretemnek eleget nem tennék, tehát az Istennek haragja, és az ő igazsága jusson az én fejemre, és engemet teljességgel el veszessen, és valamit megér az én testem az magasságban, Isten mindazt kősziklává változtassa, és az föld megjárásimat is el ne szenvedje, sőt még lelkemet is elnyelje. Költ az császár Constantinápoll[i] Portáján."8 1 Az egész esküszöveg azonnal ismerős azok számára, akik a 16. század elején kialakult oszmán-magyar diplomáciai viszonyokkal foglalkoznak. A szöveget egy eredetileg is hamisított okmányból vették át, amelyet a magyar történetírás sokáig a Szülejmán szultán és Szapolyai János király közötti megállapodásnak, az ún. „szülejmáni ahdnáménak" tartott. Az eredeti szöveg azután folyamatosan felbukkan vagy a diplomáciai iratanyagok között, vagy pedig pro-81 ÖStA HHStA Turcica Kt. 108. Konv. 2. (1620) fol. 314.; Az okmányt betűhív átírással és német fordítással korábban megjelentettem: Sándor Papp: Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen fur Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. (ÖAW Philosophisch-Historische Klasse, Schriften der Balkan-Komission 42.) Wien 2003. 158. A Bethlen-korabeli német változat a következőképpen hangzik: „Ich Suldan Soliman von den Gnaden Gottes unüberwindlicher Türkischer Kayser, schwöre bey des höchsten Gottes Allmächtigkeit und des Allmächtigen Gottes Heiligkeit, Durchläuchtigkeit, und auf sein Reich, bey des Himmels Kräfften, der Sonn, dem Mond, Stern, bey der Erden, vnd der Erden Schatten, auf meiner Mutter Kopff, auf mein Brodt, Waffen, Leib und Seel, auf den heil[igen] grossen Machomet und Wi'zW'm, Wi'zzW'ro und Wi'zzemiere, und alle Bisurmanen Beschneidung und Seligkeit; daß ich dich meinen Brüdern und Sohn, nemlich den Bethlehem Gabor nechst künfftigen König in Ungarn in keinerley denen grossen Sachen nicht will verlassen, da auch alle meine Reiche und grosse Macht untergetreten und nichts werden sollen, und ich nur allein mit einem Türcken oder zweyen, drey oder aufs höchste vier Personen überbleibe, so soll und will ich auch mit denselben verpflicht und obligiret seyn, dich ersützen, so wohl diejenigen, welche dich ersuchen und dir angehören, bereit seyn, und da du mit mir was willst machen, so will ich auch in allem dir willfahren, und im Fall ich diesem meinem Geliebde kein Genügen leisten würde, so soll alsdann des höchsten Gottes Zorn, und des gerechten Gottes Gerechtigkeit über meinen Kopff kommen, und mich gänzlich verderben, und was mein Leib betrifft, wolle ihn der höchste Gott in ein Stein-Felsen verwandeln, und die Kräffte der Erden mich auf ihr zu gehen nicht leiden, sondern die Erd sich von einander theilen, und mich mit Leib und Seel verschlingen. Gegeben in unserer Kayserlichen Stadt Constantinopel den 3. November 1619." Khevenhiiller, F. Ch.: Annales Ferdinandei i. m. IX2. 686. A fenti német szövegből egyértelmű, hogy eredetileg magyarul írt okmányból fordították. Az esküben lévő elem: „auf meiner Mutter Kopff" (az anyám fejére) könnyen levezethető a fenti magyar szöveg félreértéséből, ahol az „anyám tejére" kifejezést tévedésből anyám fejére formában értelmezték. Az eskü további része is magyar eredetre utal: „auf den heilligen] Grossen Machomet und Wi'zW'm, Wi'zzWw'ro und Wi'zzemiere, und alle Bisurmanen Beschneidung und Seligkeit;" Ha mellé tesszük a magyar szövegváltozatot, az értelmezhetetlennek tűnő betűk értelmet nyernek: „és az nagy szent Mahumetre, és az én ősömre, és minden buszormányoknak első ősökre, környülmetélkedésekre, és idvösségekre," Wi'zW'm, Wi'zzWw'ro und Wi'zzemiere értelmetlen szavak mögött valószínű „ősőm, ősőmre és őseimre" magyar szavak bújnak meg.; A magyar szöveget közölte még Sepsi Laczkó Máté is: Krónikája és emlékezetre méltó hazai dolgoknak rövid megjegyzései. 1521-1624. Szerk. gróf Mikó Imre. In: ETA III. 217.
