Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 933 A fenti idézet mutatja, hogy Bethlen milyen jól választott argumentumokkal támadta meg a császár legitimációját, amelynek elhárítása a Habsburg-követséget nehézségek elé állította. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy Borsos Tamás milyen hűen járt el fejedelme követutasításai értelmében. A Habsburg-főkövet viszont előrelátóan még azelőtt tett lépéseket, hogy II. Mátyás császár és király halálát és a trónörökös II. Ferdinánd magyar és cseh király hatalomra kerülését bejelentse a Portán, mielőtt erről a Portának hivatalos okmány érkezett volna. Május 16-án a saját nevében, de úgy, mintha uralkodója megbízását teljesítette volna, levelet juttatott be II. Oszmán szultánnak, amelyben tudatta a császár és király március 20-án bekövetkezett halálát, ugyanakkor kifejtette, hogy az új Habsburg-uralkodó is be fogja tartani az I. Ahmed szultánnal megkötött békét.76 Borsos értesülése szerint a császár halálának híre április 24-én érkezett meg a Portára, és vele jött II. Ferdinánd levele is.7 7 Mivel az utóbbi jelenleg nem ismert, ezért elképzelhető, hogy Borsos értesülése részben téves. Feltételezhetően csak annyi alapja volt, hogy Ferdinánd tájékoztatta a konstantinápolyi rezidenciát II. Mátyás haláláról, és utasította a hír közzétételére. Mivel sokáig nem jött olyan levél, amelyet a Portán be lehetett volna adni, illetve olyan, amely Molardt állításának hitelességét erősítette volna, megnőtt a mozgástere az ellene dolgozó erdélyi diplomáciának. Jelen tanulmány témája számára a leglényegesebb adat Bethlen említett közeli magyarországi királykoronázásának terve. A Porta úgy értelmezte, hogy Bethlen megkoronázásával a Zsitva torkolatánál lefektetett békerendszer azonnal felborul, és ennek következményeképpen a két nagyhatalom között kiújulnak az ellenségeskedések. A kérdés annyiban is figyelemreméltó, mert — mint alább látni fogjuk — mindkét fél el kívánta kerülni a közvetlen fegyveres összeütközést, Borsos Tamás emlékirata szerint ugyanakkor bizonyosnak tűnik, hogy a királyválasztás török megerősítésére már 1619 őszén előkészítették az ajándékba küldendő jelvényeket, a lovat, szablyát, buzogányt és a kaftánt, s csak Deák Mehmed magyarországi jelentésére vártak, hogy el is indítsák azokat.78 Arra a kérdésre, hogy melyik időpontra tervezték eredetileg a koronázást, válaszul a november 14-én megnyitott pozsonyi országgyűlést kell említenünk. Bethlent szeptember 12-én a kassai gyűlésen összegyűlt támogatói Magyarország gubernátorának nyilvánították. Bethlen terveit Iszkender pasának november 4-én, Pozsonyból küldött leveléből ismerjük meg. Ebben a fejedelem arra akarta rábírni a pasát, hagyjon fel az ellene, illetve a fejedelmi méltósága elleni szervezkedéssel. Kiemelte, hogy ő éppen annyira jó szolgája a szultánnak, mint Iszkender pasa. Levelének nyomatékot adott azzal, hogy kifejtette: hatalmi céljai beteljesülésének küszöbén áll. Pozsonyban tartózkodik, és a kezében van a magyarok koronája, azaz a Szent Korona. A hozzá pártolt rendek tíz nap múlva új királyt választanak, aki — ha önmagát nem is nevezte meg, de egyértelművé tette — Bethlen lesz. Hadserege pedig rövid időn belül el fogja Bécset foglalni. Elérte, hogy a cseh, morva és sziléziai rendek késznek mutatkozzanak 76 ÖStA HHStA Turcica Kt. 108. Konv. 1. fol. 81-82. 77 Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 250. 78 Uo. 324., 345.
