Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
918 PAPP SÁNDOR Graziani diplomáciai működésével nagyon elégedettek voltak Konstantinápolyban is. A Porta kinevezte a görögök lakta Egei-tengeri szigetek, Naxos és Páros hercegévé (Nak§e Dukaligi).n Graziani — akit ezután a Habsburg források is naxosi hercegként említenek — 1617 áprilisában ismét visszatért a Habsburg Monarchiába, hogy rendezze a további nyitva maradt kérdéseket. A béke legfőbb nehézsége az volt, hogy nem húztak egyértelmű határokat, így a falvak hovatartozása és adókötelezettsége megoldhatatlan kérdéssé vált. A kérdéses falvak hovatartozásáról már az 1615. július elején megkötött bécsi Habsburg-oszmán béke is részletesen rendelkezett.1 2 Egy, feltehetőleg a budai pasától, Kádizáde Alitól származó és Michael Starzernek szóló török okmány szerint a császár szálláscsinálója, egy bizonyos Gregor nevű ember már 1616. február l-jén megérkezett Budára, és a tervek szerint tovább indult Konstantinápolyba. A levél írója is kiemelte, hogy a kétséges pontokat a falvak hovatartozásának ügye jelenti. Mindezeket nagyon gyorsan elrendezhetőnek tartotta, hiszen Starzernek ezt írta: „Végül néhány falu ügyeire vonatkozóan maradt némely megtárgyalandó kérdés, amely okot ad arra, hogy Ahmed kethüda Bécsben eltöltsön néhány napot. A magasságos Istenben reménykedünk, hogy hamarosan megjön. Mi is küldtünk néhány levelet oda föl [Bécsbe], és kifejeztük a béke ügyébe vetett teljes reményünket."13 Végül a néhány napból újabb hónapok lettek, és a zsitvatoroki béke után felépített palánkok lerombolásáról, illetve a falvak helyzetéről az eleinte négy hónaposra tervezett határidőt kitolták tizenkettőre.1 4 Ezeket a településeket első ízben egy Érsekújváron létrejött kiegészítő megállapodásban említették meg. Mivel az oszmánok egy sor olyan falut is felvettek a listára, amelyek még sohasem fizettek számukra adót, a két fél megbízottainak találkozóján eldöntötték, hogy a további tárgyalásokat Konstantinápolyban fogják folytatni, amelyek során a zsitvatoroki megállapodás latin, török és magyar változatai közül az utóbbit tekintik kiindulópontnak.1 5 Abban a felek a békeszerződés végleges ratifikációja után sem tudtak megegyezni, hogy Esztergomtól északra ténylegesen mely falvaknak szükséges elfogadni a hódoltságot. A megbízottak 1618 februárjának végén ismét összeültek, és meghozták a szükséges döntéseket.1 6 Felmerült ugyanakkor a határvidéken fekvő palánkok tiszteletére. Szerk. Balázs Mihály et al. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 35.) Szeged 1997. 355-399., különösen 372-374. 11 A hercegséget a 13. század elején alapították a velenceiek, elszakítva az égei-tengeri szigeteket Bizánctól. Saffet: Nak§e (Náksös) Dukaligi, Kiklâd adalari. Târih-i Osmam Encümeni Mecmuasi IV/ 23. 1444-1457. 12 Ludwig Fekete-. Türkische Schriften aus dem Archive des Palatínus Nicolaus Esterházy 1606-1645. Bp. 1932. 7-14., 213-222. Nr. 2. Az 1615. július elején megkötött bécsi béke török szövege német fordítással. Vö. még Angyal Dávid: Az 1615-iki bécsi török békének titkos pontjai. In: Emlékkönyv Dr. Gróf Klebeisberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Bp. 1925. 368-382. 13 Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára, Sopron; [a továbbiakban Soproni Levéltár] XV 5. fondszám, Török iratok. Nr. 2. Buda, [1616.] jan. 10. feltehetően a budai pasa levele Michael Starzernek. 14 Fekete L.: Türkische Schriften i. m. 16-17.; 223-225. Nr. 4. Bécs, 1616. máj. 1. 15 Salamon Ferencz: Két magyar diplomata a tizenhetedik századból. Bp. 18782. 263. 16 Uo. 274—278. (a szerződés olasz szövegváltozata); A megállapodás latin szövegét (a kérdéses falvak listájával és azok kötelezettségeivel) magyar nyelven 1. Österreichisches Staatsarchiv [a továb-
