Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847

852 CZIRÁKI ZSUZSANNA mogatására is szükség van. Sőt, a török fegyverek néhány évvel a tizenöt éves háború lezárása után ismét arra figyelmeztettek, hogy Brassó — és értelemszerűen bármely erdélyi törekvés — számára elsősorban a Porta támogatása kínálhat járható utat. Ekkor fogalmazódhatott meg tehát a gondolat, hogy Konstantinápolyt rábírják a Brassó és a szászok számára kedvező beavatkozásra. A kockázatos terv egy erdélyi fejedelemváltás előkészítésében, azaz egy másik, a szászoknak és a velük együttműködő erdélyi Báthory-ellenzéknek megfelelő politikát folytató, törökbarát uralkodó trónra segítésében kristályosodott ki.2

0

Az új, törökös irányvonalnak megfelelően a szászok konstantinápolyi diplomáciai szálait mozgató Brassó a Portán komoly eredményeket ért el 1612 folyamán. Döntő jelentőségű volt a Giczy (Ghiczy) Andrással még az év elején kötött megegyezés a fejedelemségre emeléséről,2

1

amelyet elvben bizonyos portai körök — Deák Mehmed aga, Magyarogli (Madzsarogli) Ali pasa, majd a nagyvezír Naszúh pasa — és színleg a havasalföldi vajda is támogatott, ám szerencsétlen módon jelentékeny haderő rendelkezésre bocsátása nélkül.2

2 A későbbiek szempontjából nem mellékes kérdés, vajon hogyan reagált Bécs e fejleményekre. Erdélyi törekvéseit szemlélve úgy tűnik, a Habsburg-udvarnak akár kapóra is jöhetett volna az újabb fordulat. II. Mátyás ugyanis Forgách Zsigmond sikertelen expedíciója mellett azt is kénytelen volt végignéz-20

E terv szorosan összefügg Weiss Mihály, illetve bizalmasa és politikai örököse, Johannes Benkner brassói pályafutásával. Jóllehet Weiss évek óta a brassói politika domináns egyéniségének számított, csupán 1612-ben került a városbírói posztra, Benknert pedig ugyanebben az évben választották a patrícius elit által uralt szenátusba. Benkner bekerülése a tanácsba nyilvánvaló összefüggésben állt az ugyancsak igen fiatalon a hatalmi hierarchia csúcsára került Weiss városbíróságával. Jól tudjuk, Brassóban voltak ellenzői Weiss Mihály terveinek és módszereinek, ez pedig nem kis csatározásokhoz vezetett a városi tanácsban. Úgy tűnik, a megosztott városvezetésben felülkerekedő Weiss-Benkner koalíció a szenátust és különösen a patrícius vezetőket bizalmatlanul méregető Százak Tanácsa hozzájuk húzó tagjaival kovácsolta ki a brassói politika azon ívét, amely 1612-1613-ban nemcsak a város, hanem egész Erdély sorsára meghatározó befolyással bírt. A brassói vezetés pártszakadására utal Weiss 1610-ben, a Százak Tanácsa szószólójaként elmondott beszéde, amelyben a városban uralkodó széthúzás megszűntetéséért és a polgárok egyetértésének előmozdításáért emelt szót. Weiss: Liber annalium, 212-215.; 1. még: Mika S.: i.m. 24-30. 21

A szász krónikások hallgatnak afelől, hogy a brassóiak és Giczy között pontosan milyen formát öltött az együttműködés a mozgalom e szakaszában. A Rozsnyai Dávid hagyatékában fennmaradt iratokból azonban nyerhetünk néhány hasznos információt erre vonatkozóan. Eszerint a szászok, különösen a brassóiak biztatták Giczyt a fejedelemségre, a tavasszal a szultánhoz küldött panasziratukban viszont az egész ország nevében kérték a beavatkozást. Puncta lamentabilia contra Gábrielem Báthory. In: Rozsnyai Dávid, az utolsó török deák történeti maradványai. Szerk. Szilágyi Sándor. (Monumenta Hungáriáé Historica II.: Scriptores VIII.) Pest 1867. 53-58. 22

Johannes Benkner — aki Weiss Mihály bizalmasaként közvetlen értesülésekkel rendelkezhetett Giczyvel kapcsolatban — úgy látta, hogy bár Giczynek jelentősebb haderőt is felajánlottak a Portán, ő mégis elutasította azt, arra hivatkozva, hogy Erdély már nem viseli el több felvonuló hadsereg pusztítását. Benkner azt is tudta, Giczy meggyőzte a Portát, mihelyst erdélyi földre ér, az egész ország behódol majd neki. Giczy még Konstantinápolyból értesítette a brassóiakat szerencsés helyzetéről, és biztatta Weiss Mihályt, készüljenek méltó fogadására. Chronica seu História domini Benckneri. In: Manuskripten-Archiv. Angelegt von Lukas Joseph Marienburg. Rector des Gymn. in Cronstadt. III. Band. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; Kézirattár, I. Oct. Germ. 3. [a továbbiakban Benkner] fol. 167v.