Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847
AZ ERDÉLYI SZÁSZOK ÉS BETHLEN GÁBOR FEJEDELEM 853 ni, miként szűkül be lengyel és moldvai mozgástere 1612 elején,2 3 ezenfelül a török határvidék eseményeiből is kifejezett fenyegetést szűrt le. Figyelemreméltó, hogy Hans Molart (Mollart/Molardt), az Udvari Haditanács elnöke (1610-1619) 1612. március 16-án és 21-én kelt józan helyzetértékelései alapján Habsburg-részről gyenge kilátásokat sugallt a háború nagyon is fenyegetőnek gondolt lehetőségére.24 Mindezek dacára Bécsben továbbra sem mondtak le Báthory megbuktatásának tervéről.2 5 Ebben a helyzetben robbant a hír Konstantinápolyból, hogy új trónkövetelő gyengíti Báthory Gábor pozícióját.2 6 Az öröm azonban korán ürömre változhatott, hiszen júniusban már aggasztóbbnál aggasztóbb hírek keringtek Bécsben a törökök gyanús erdélyi beavatkozásáról,2 7 23 Az 1612 elején és kora tavaszán Bécsbe befutó jelentések nem túl rózsás képet festettek a Habsburg lehetőségekről. Januárban sorra érkeztek a lengyel és Habsburg-barát Moldvából Konstantin vajda panaszos levelei a törökök ellenséges szándékairól, majd kényszerű meneküléséről, az „ellenvajda" érkezéséről, a lengyel segítség hatástalanságáról. A moldvai hírekkel kapcsolatban bőséges információk találhatók az Osztrák Állami Levéltár Hungarica-gyűjteményében, vö. Konstantin vajda leveleit Forgách Zsigmondhoz: ÖStA HHStA Ungarische Akten (Hungarica), Allgemeine Akten [a továbbiakban UA AA] Fase. 157. Konv. C. fol. 39-44. 24 Molart az uralkodónak kifejtette: Moldva és Havasalföld a törökök szigorú felügyelete alá került, Brassót Báthory nagyon szorongatja. Aggasztó továbbá, hogy a Temesvár és Gyula alá máris összegyűjtött haderejük is sokkal erősebb és felkészültebb, mint a Bécs számára rendelkezésre álló. Beigazolódni látszott tehát a félelmük, hogy a perzsákkal békét kötő törökök Báthoryval összefogva indulnak a keresztények ellen. Molart úgy látta, a pénzhiánnyal és ellátási zavarokkal küzdő magyarországi végvárrendszer nem bírna ki egy esetleges támadást, megítélése szerint különösen Szatmár helyzete volt kritikus. Hans Molart jelentése II. Mátyásnak. Bécs, 1612. március 16.: ÖStA HHStA UA AA Fasc. 158. Konv. A. fol. 31.; Hans Molart jelentése II. Mátyásnak. Bécs, 1612. március 21. Uo. fol. 41. 25 A konstantinápolyi Habsburg-követ, Michael Starzer egyezkedése Mehmed agával Báthory megbuktatására. Konstantinápoly, 1612. május 4.: EOE VI. 217. 26 Giczy András portai aktivitásáról 1612. május 19-én tudósították a bécsi vezetést. A névtelen konstantinápolyi hírforrás — feltehetően Mátyás portai követe — már a Giczy kihallgatását megelőző napon értesüléseket szerzett az új helyzetről, ez alapján pedig rekonstruálható, hogyan is képzelték Giczy és a brassóiak a hatalomátvételt. Jelentésében elmondta, Giczy már nem Báthory Gábort képviseli a Portán, hanem az erdélyi rendeket. Az ország nevében kéri tehát, hogy a szultán szabadítsa meg Erdélyt „tirannusától". A jelentés szerzője azt is tudta, Giczyék milyen cselekvési tervet tártak a díván elé: Konstantinápolyból Brassóba térnek majd vissza, ahol országgyűlést hívnak össze, hogy „új vajdát" válasszanak. A török segéderőt a Starzer követ által is támogatott Deák Mehmed aga vezetné, nála lesznek a beiktatási jelvények „és a többi szükséges dolog" is, ők azonban nem tartanak Giczyvel, hanem Temesváron várják be a választás eredményét. Az elképzelés szerint csak a megválasztott vajda megerősítésére mennek az országba. Konstantinápolyi követjelentés, 1612. május 18.: ÖStA HHStA UA AA Fasc. 158. Konv. B. föl. 60. 27 Fazekas Lőrinc, a felső-magyarországi hadak egyik tisztje június 21-én azt jelentette Dóczy Andrásnak, hogy sok török érkezett Erdélybe, ezért az országban nagyon fegyverkeznek. Azt is tudni vélte, hogy Báthory erős esküvel kötötte magát a törökökhöz, akiknek odaígérte Váradot az előző évben nyújtott segítségükért, mi több, Brassót is megkapják, ha segítenek leküzdeni a rebelliót. „Auszug aus dem Brief 21. Juni. Laurentius Fazekas General Obrister in Ober Hungern schreibt Andreae Dóczy." ÖStA HHStA UA AA Fasc. 158. Konv. B. fol. 66.; Dóczy András június 4-én azt jelentette, a törökök hidat építettek a Duna havasalföldi részén és Jenő felé tartanak, jóllehet a török végeken, Temesváron és Gyulán csendesség van. Dóczy András II. Mátyásnak. Szatmár, 1612. június 4.: EOE VT. 232.; Miksa főherceg 1612. június 23-án kelt levelében összefoglalva a beérkező információkat Erdély feletti komoly aggodalmának adott hangot. Úgy tudta, Giczy Andrással máris 60.000 török és tatár toborozott a brassói határvidéken, hogy elűzzék Báthoryt. A képtelen szám ugyan hamis információ volt — alig néhány százan érkeztek Brassóba, zömében havasalföldiek —, a szituáció mégis komoly félelmeket ébresztett a főhercegben: „so ist doch die beysorg, ob nit die Turggen, weiln sie
