Századok – 2011
TÖRTÉNETI IRODALOM - Gerald Stourzh: Spuren einer Intellektuellen Reise (Ism.: Somogyi Eva) III/783
783 TÖRTÉNETI IRODALOM szerző ezután rátér a második átalakulásra, amelyet az „el Rómától" mozgalom („Los-von-Rom-Bewegung") indított el. A mozgalom az evangélikus vallásra való áttérést jelentette, amely többek közt politikai és kulturális okokból kifolyólag hódított elsősorban a katolikusok, de kisebb számban a zsidók körében is. A fejezet egy rövid áttekintéssel zárul. Az összefoglaló fejezet („Handicaps oder Lebenshilfen? Die Bedeutung der Konfessionen für den Lebensalltag der Bevölkerung") néhány oldalban összegzi és példákkal támasztja alá a legfontosabb megállapításokat. Azt, hogy a vallás meghatározza az emberek kilátásait, bizonyítja a zsidó és muszlim nők helyzete, akik gyakorlatilag ki voltak zárva az oktatásból, és feladatuk a család ellátására korlátozódott. Meghatározó tényezők voltak a különböző vallások házassági előírásai is, például a katolikus világiak számára a válás tiltása, az egyháziaknak pedig a cölibátus előírása. Klieber kiemeli azokat a pozitív hatásokat, amelyek a vallások közösséget teremtő erejéből adódtak, és amelyek rendszert és ritmust adtak az emberek életének, de hangsúlyozza az egyházak oktatási és szociális funkcióit is. Végül azt a következtetést vonja le, hogy a vallások hatása az emberek életére összességében pozitív volt, hisz nélkülük a kultúra szegényebb, a szociális élet ridegebb lett volna. A legutolsó rövid fejezetben, mintegy utószóként még arról olvashatunk, hogy milyen volt az állam és az egyház viszonya ebben a korszakban. Bár a Monarchiát jórészt katolikus nagyhatalomként szokták leírni, a hatóságok mégis minden elismert vallást hasonló módon támogattak, és a különböző felekezeteket a társadalom támaszaivá akarták tenni. Ez csak részben sikerült, de a nacionalizmussal szemben fékező erőt jelentett a vallási közösséghez való tartozás, és a klerikusok jórészt lojálisabbak voltak az értelmiségieknél. Ez a világos szerkezetű, arányos tagolású, fotókkal, térképekkel és táblázatokkal gazdagon illusztrált alkotás egyedülálló, hisz egyedi nézőpontjának köszönhetően sajátos szintézisét adja a Monarchia vallási viszonyainak. Rupert Klieber párhuzamba állítja a különböző vallásokat, így jól megfigyelhetővé válnak a különbözőségek és a hasonlóságok a mindennapi élet vonatkozásában. A fogalommagyarázatoknak köszönhetően a mű alkalmas arra, hogy a témában járatlan, de németül tudó olvasó is megértse mondanivalóját. A korszakkal foglalkozó történészek számára pedig nemcsak tartalma, hanem a könyv végén található, a témához kapcsolódó bőséges irodalomjegyzék miatt is jól használható anyagról van szó. Magyar fordítás még nem jelent meg, de nagyon hasznos lenne, ha egy ilyen, hazánk történelmét nem magyar oldalról megvilágító mű magyar nyelven is hozzáférhetővé válna. Bolf Barbara Gerald, Stourzh SPUREN EINER INTELLEKTUELLEN REISE Drei Essays Böhlau Verlag Wien, Köln Weimar 2009. 172 o. EGY SZELLEMI UTAZÁS NYOMÁBAN Három esszé Az esszé kötetet a bécsi egyetem emeritus professzora Gerald Stourzh nyolcvanadik születésnapja alkalmából adta közre a bécsi Böhlau Verlag. Nemcsak a könyv címadó tanulmánya önéletrajzi ihletésű, valójában minden írása szellemi hitvallás; egy közép-európai tudós humanista számvetése, amely tárgyszerűsége, jogászi pontossága ellenére (vagy éppen annak következtében) magával ragadó olvasmány. Stourzh annak a bécsi magas kultúrának örököse, (ezt hozta egy sok generációs értelmiségi családból), amit Schorske és Hanák nyomán talán a Monarchia legfontosabb örökségének érzünk. Édesanyja 1915-ben szerzett orvosi diplomát a bécsi egyetemen, gyakorló orvos volt, és anatómiai tárgyú tanulmányokat publikált, apja filozófiai doktor, náciellenes etikai írásait az „Anschluss" után (amit Stourzh következetesen „nemzetiszocialista hatalomátvétel"-nek ír) Svájcban álnéven
