Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
70 BALOGH MARGIT niszterelnöknek írt levelében a Tito-partizánok délvidéki magyarságot sújtó atrocitásaira, gyilkosságokra és tömeges kitoloncolásokra hívta fel a figyelmet -amiről akkor sokan tudtak, de senki sem emelt szót ellene.9 3 A szovjet érdekszféra bővülésétől tartva sérelmezte az Ausztria keleti határán tapasztalt földbirtokfoglalásokat: a Rónafőhöz tartozó Császárrét-telepen 200 ukrán család kolhozszerű letelepítése érdekében földet béreltek és egyidejűleg 20 magyar családot kilakoltattak, a rónafői kastélyba — amely 1938 óta a református Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetsége birtokában volt — ukránokat költöztettek. „Mi lesz ebből? Szláv korridor és magyar kitelepítés?"9 4 - kérdezte egy levelében, amire Tildy Zoltán miniszterelnök válaszolt. Eszerint Kovács Béla földművelésügyi miniszter ellenőrizte a híreket, és azok valótlannak bizonyultak; illetékes tényezők szerint ilyen terv fel sem merült.9 5 1947. április 23-án azért írt Lepold Antal kanonoknak, a bécsi Pázmáneum rektorának, hogy jelezze: kívánatos lenne, amennyiben az osztrák kormány ellenezné a Molotov szovjet külügyminiszter által felvetett burgenlandi autonómiát, ennek érdekében meg lehetne mozgatni a horvát papságot (a levélnek egyebekben sincs köze az emberi jogokhoz).9 6 A hozzá érkező panaszok, elbeszélések alapján összefoglaló helyzetjelentéseket írt a kárpátaljai magyarokat ért hátrányokról és az egyházi élet likvidálásának jeleiről is.9 7 A bíboros többször szólt a B-listázás néven ismert, a közszolgálati alkalmazottak létszámcsökkenésére vonatkozó „hideg terror" ellen. Kétségkívül szükség volt a közigazgatás, az állami közszolgálati apparátus megtisztítására a nyilas, nemzetiszocialista, fasisztabarát személyektől, s ez is volt eredendően a B-listázás célja. Am a pártpolitikai szempontokat érvényesítő végrehajtók nemcsak a tényleges, hanem a potenciális ellenfelet-ellenséget is ki akarták szűrni, s ebből visszaélések lavinája indult el. Mivel pártérdekből bárki lehetett ártatlan vagy bűnös, sok vétlen ember veszítette el munkahelyét, miközben valódi — gyakorta átállt — bűnösök elkerülték az igazságszolgáltatást. Első helyen ezzel a problémával foglalkozott a budapesti amerikai követnek 1946. július 31-én írt, az ország helyzetét több szempontból is negatívan értékelő levelében.98 1946. szeptember 15-i dátummal készült a püspöki kar körlevele a B-listások megsegítéséről. A körlevél szétküldését és felolvasását a belügyminiszter betiltotta annak politikai beállítottsága, általánosító és a kormányt elmarasztaló tartalma miatt. A megakasztott körlevél ezután „bizalmas" jelzéssel szivárgott a püspöki irodákból az espereseken át a plébánosokhoz. A nyomorúságukban segítségre szoruló váro-93 PSzL 274. f. 7/247. ő. e. 84. f. 94 ÁBTL 3.1.9. V-700/10A. 437. Mindszenty József levele Tildy Zoltán miniszterelnöknek. Esztergom, 1946. január 2.; ÁBTL 3.1.9. V-700/10A. 435. Feljegyzés. (Uo. a V-700/10. dosszié 41-43. oldalain ugyanebben a témában, mivel a hírek mégsem bizonyultak teljesen alaptalannak, Mindszenty József levele Nagy Ferenc miniszterelnökhöz. Esztergom, 1946. április 1.) 95 ÁBTL 3.1.9. V-700/10A. 463. Tildy Zoltán miniszterelnök levele Mindszenty Józsefhez. Budapest, 1946. január 15. 9« ÁBTL 3.1.9. V-700/10. 77. Aláírt másodpéldány. 97 ÁBTL 3.1.9. V-700/10. dosszié tematikus gyűjtése. A 163. oldalon lefűzött levélen jegyzet: „be lett küldve angol-amerikai követnek." 98 ÁBTL 3.1.9. V-700/15A. 343-346. Ugyanaz a levél ment el az amerikai követnek és a külügyminiszternek is. Szövegét teljes terjedelemben közli Somorjai Á. - Zinner T.: Majd' halálra ítélve i. m. 311-314.
