Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
MINDSZENTY JÓZSEF ÉS AZ EMBERI JOGOK VÉDELME (1945-1948) 71 si tisztviselők ennek köszönhetően számíthattak a falusi egyházközségek adakozására. A B-listázással összefüggésben hívta fel Mindszenty Nagy Ferenc miniszterelnök figyelmét az antiszemitizmus újraéledésére." A koncentrációs táborokból kiszabadult zsidók túlnyomó része, már csak azért is, hogy megtudja, mi történt a családjával, a Magyarországra való visszatérés mellett döntött. A vészkorszakot túlélt zsidók közül többen az új rendőrség apparátusában kaptak munkát, s persze — részben a bűntudattól is tápláltan — gyorsan lábra kapott a szóbeszéd a zsidóság bosszújáról... Tapasztalataikat sokan megírták a prímásnak, ahogy öt gyöngyösi lakos is: „Nem titok, hogy nyíltan hirdeti dr. Valkó Károly zsidó ügyvéd, hogy száz keresztény vérét issza meg, ha elő nem adják a feleségét. Vagy Vejsz Miklós borügynök zsidó, aki nyíltan hirdeti, hogy a keresztény csecsemőnek is meg kell bűnhődnie azért, amiért nem szabotáltuk az ő elvitelüket. [...] itt általános a zsidó teror, ... a tiszti főorvos nyíltan hirdeti, hogy be kell zárni a keresztény kutyákat, ha kell hamis tanukal és hamis esküvel is. A gyöngyösi rendőrség tele van őrnagyi rangot bitorló zsidókai és degenerált, szadista hajlamú más vallásúval, akik oj híven zsidó uszításra a gerinces, ártatlan keresztényeket".100 Közalkalmazotti munkahelyekre, népbíróságokra, jóvátételi és terménybeszolgáltatási szervekbe valóban jelentős számban kerültek be zsidók, ráadásul a célzottan izraelitáknak érkezett külföldi segélyek (Joint) irigységet és vele indulatokat váltottak ki. A baloldali és liberális politikusok közül is többen zsidó származásúak voltak, s noha ezzel ők maguk nem foglalkoztak, vallásuktól rég elszakadtak vagy soha nem is tartották és asszimilálódtak, az emberek szemében mégis ők voltak a „zsidó kommunisták". A hercegprímás az antiszemitizmus megelőzésére önmérsékletet ajánlott a mintegy százezres lélekszámú, meghatározóan fővárosi zsidóságnak. Mindszenty 1948 nyarán ismételten visszatért a problémára, kérdés, vajon volt-e, s ha igen, mi lehetett ennek közvetlen kiváltó oka, miközben az egyházat akkor ennél sokkal húsbavágóbb intézkedés, az iskolák államosítása sújtotta. „A zsidóság, ha 1945 óta bölcsen viselkedik, filoszemitává tudta volna tenni az országot ama részvétnél fogva, amely a magyar népet eltöltötte a hitlerizmus által 1944-ben üldözött zsidóság iránt. Nem ez történt. A magyar közélet át meg át van szőve a zsidósággal és annak túlhatalmával. Vagy a vezető politikusok vagy feleségük zsidó. A kormányzó pártok, különösen a helyzetet mozgató kommunista párt erősen zsidó vezényletű (Rákosi, Gerő stb.). Mindazokat a közéleti pontokat, amelyek hatalmat jelentenek és gyűlölet szítására alkalmasak, a zsidóságnak különösen a fiatalsága — a jövővel nem számítva — mohón megszállotta" - írja a hercegprímás Seiden Chapin amerikai követnek és 6 pontba sorolta a különösen szembetűnő területeket. „Az Egyház ugyan az egyéni akci-99 ÁBTL 3.1.9. V-700/16. 482. Mindszenty József levele Nagy Ferenc miniszterelnökhöz. Esztergom, 1946. augusztus 22. Gépelt tisztázat. Közli Somorjai A. - Zinner T.: Majd' halálra ítélve i. m. 324-325. (A forrásközlők bizonytalanok abban, hogy a levelet Mindszenty elküldte-e a címzettnek vagy sem. Ez azonban a helyzetértékelés szempontjából nem meghatározó, kivált, hogy az amerikai követnek két év múlva igazolhatóan nagyon hasonló tartalmú összegzést küld.) íoo ÁBTL 3.1.9. V-700/14. 262. Öt gyöngyösi lakos (Horvát János, Kerekei Ferenc, Szabó József, Kiss Imre, Albert Mátyás) levele Mindszenty Józsefhez. Kézírásos levél, dátum nélkül. Betűhív helyesírással.
