Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Urbán Aladár: Perczel Mór, a rendőrfőnök III/637
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR Urbán Aladár PERCZEL MÓR, A RENDŐRFŐNÖK Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő, elsősorban katonai szerepet betöltő alakja Perczel Mór. Pályafutásának alig három hónapos, 1848. évi rendőrfőnöki szerepét kívánják bemutatni az alábbiak. Az előzmények Perczel Mór, a védegyleti mozgalom Tolna megyei szervezője, az ellenzéki konferenciák résztvevője nem volt követ az utolsó pozsonyi országgyűlésen. Reagálva a Pozsonyban zajló eseményekre, március 13-án ő kezdeményezte a Komárom megyei közgyűlésen, utasítsák a diétán levő követeiket, hogy szorgalmazzák a közteherviselés, a törvény előtti egyenlőség, a haza céljait szolgáló hadsereg, de mindenekelőtt a jobbágyi szolgáltatások eltörlésének törvénybe iktatását. A másnapi megyegyűlésen beválasztották a megye új, a rend fenntartására alakult állandó bizottmányába.1 A rendelkezésre álló tudósításokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy Perczel március 14-15-én Pesten tartózkodott-e.2 Március 21-én Teleki László Kemény Déneshez írott levelében arról számolt be, hogy a Rendre Ügyelő Választmány legbefolyásosabb radikális tagjai: Petőfi, Degré és Irinyi mellett Perczel.3 Március 27-én az a hír érkezett Pozsonyból, hogy Bécsben a pénz- és a hadügyminisztériumot nem akarják jóváhagyni. Erről értesülve, a Megyebizottmány estére népgyűlést hívott össze a Nemzeti Múzeumhoz, ahol felolvasták a Választmánynak a helyzetet ismertető kiáltványát, s ezt követően Vasvári és Petőfi után Perczel is felszólalt és fegyvert követelt.4 Másnap Perczel tagja volt annak a küldöttségnek, amely spontán keletkezett akció eredményeként a pesti váltótörvényszék kétfejű sasos pecsétnyomóját békés úton megszerezte.5 Ezen az estén, március 27-én érkezett vissza Pozsonyból az oda futárként indított Degré Alajos, aki arról tudósított, hogy még mindig nem született döntés Bécsben. A másnap megtartott választmányi ülésen egyesek, így Perczel a 1 Varga, Jobbágyfelszabadítás 68-69. A márc. 14-i határozatot közli Olvasókönyv. Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom alatt. Válogatta és szerkesztette Bencze Cs. Attila. Esztergom, 2000. 37-39. Egy nem azonosítható sajtótudósítás szerint márc. 17-én Perczel terjesztette a 12 pontot a Komárom megyei közgyűlés elé. Kéry, Napi krónikák 191. 2 Kéry, Napi krónikák 141. 3 Idézi Varga, Jobbágyfelszabadítás 122. 4 PH 1848. márc. 28. Pap, Okmánytár I. 49. 5 Spira, A vezérmegye 737-738. A pecsétnyomót bereszelték és azután a Nemzeti Múzeumban helyezték el.
