Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Urbán Aladár: Perczel Mór, a rendőrfőnök III/637
638 URBÁN ALADÁR Konvent összehívását követelték. Végül azonban ismét úgy döntöttek, hogy futárt küldenek Pozsonyba, hogy hiteles tájékoztatást kapjanak. A választás Perczel Mórra esett, akit Farkas János ügyvéd, a megyei választmány tagja kísért el. A feladatuk az volt, hogy ha nem született kedvező döntés, úgy Batthyányt és a miniszterjelölteket hívják Pestre.6 A március 28-i, a felelős kormányt és a jobbágyfelszabadítást elutasító királyi leirat hírére március 30-án este érkezett a fővárosba. Másnap azonban hatalmas köztársasági színezetű tüntetés volt Pesten. Estére megérkezett Farkas János, aki egy új, tartalmában még ismeretlen királyi leirat hírét hozta. Azt is jelentette, hogy másnap Perczel Eötvös József kíséretében érkezik az új leirattal.7 A nádor március 31-én déltájban hajón érkezett Pozsonyba az engedményeket tartalmazó királyi leirattal. A parton várakozó politikusok közül Deák Ferenc olvasta fel az iratot, s Kossuth egyetértő nyilatkozata után Eötvös és Perczel különjáratú hajóval indultak Pestre, ahová éjfél tájban érkeztek. Másnap Perczel számolt be a megyeháza nagytermében a királyi leirat pozsonyi fogadtatásáról, Kossuth jóváhagyásáról.8 Ezt követően Perczel Komáromba utazott, s innen már másnap levelet írt Kossuthnak. Ebben többek között azt közölte, hogy Pázmándy Dénes sértett, mert miniszter szeretett volna lenni.9 A továbbiakban ismét Perczel jelentős pesti szerepléséről tudunk. Április 9-én a Nemzeti Múzeumnál tartott népgyűlésen, amely az ország védelmével foglalkozott, Perczel a cár fenyegető proklamációjára hivatkozott, s bírálta az országgyűlést, hogy mit sem tett az ország védelmére.10 A belügyminisztérium rendőri osztályának tanácsosa Perczel április 2-án Kossuthhoz intézett levelét elsősorban nem azért írta, hogy Pázmándy Dénes nehezteléséről tájékoztasson. Amikor március 31-én a pozsonyi hajóállomáson találkoztak, az ünnepélyes esemény nem nyújtott alkalmat arra, hogy Perczel érdeklődjön: az új kormányzati rendszerben milyen szerepet szánnak neki. A levél szemrehányó hangvételű, mert mint mondja, háromszor írt Kossuthnak, de választ nem kapott, nyilván annak nagy elfoglaltsága miatt. Elfeledte volna őt „a diadal napjaiban?" - teszi fel a kérdést. Gyanítja, hogy a „gazok" környékezték meg Kossuthot. De ez nem lehet, s hinni akarja, hogy csak a sok munka miatt nem kapott választ. Nem véli azt, hogy Kossuth „ily nagyszerű hálátlansággal" akarná már kezdetben „megrongálni" fényes állását és annak alapzatát. Felsorolja érdemeit és önérzetesen közli, hogy ebben a munkában sem tettekben, sem áldozatban őt senki nem előzte meg. Nem hin-6 Varga, Jobbágyfelszabadítás 276-277. Spira, A pestiek 73. 7 Spira, A pestiek 71-76., Urbán, Batthyány 2007. 52. 8 Urbán, Batthyány 2007. 86-87. A leirat fogadtatásáról Varga, Jobbágyfelszabadítás 311-319. Spira, A pestiek 77-84. 9 Waldapfel, Levelestár I. 175-178. 10 A népgyűlésen elhangzott petíciókról és proklamációkról PH 1848. ápr. 11-12. A cár márc. 25-i proklamációját ápr. 11-én közölte a PH.
