Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY KORMÁNYALAKÍTÁSA 631 tatásával próbálták igazolni. A feltételezésük szerint a fiumei kormányzónak nem állt ilyen nagy összeg a rendelkezésére, és — mint remélték — a pénz eredetének vizsgálata majd a miniszterelnökhöz vezet. A bizonyítás érdekében a Bizottság azzal a kéréssel kereste meg a Magyar Országos Központi Takarékpénztár vezetőségét, hogy Szapáry László pénzügyeit felfedve, a folyószámlájáról készített kivonatot a részükre átadja.11 3 A Bizottság egyes tagjainak szereptévesztésére jellemző: Polónyi Géza bírói megkeresésekre kiadott banki információkra hivatkozva kifogásolta a pénzintézet vezetőségének nemleges válaszát, holott mindenki tisztában volt azzal, hogy ilyen jogkörrel nem rendelkeznek. Khuen-Héderváry a bizottság előtt elismerte, hogy többek között Szapáry László is felajánlotta segítségét az obstrukció letöréséhez, de ő ezeket mind visszautasította. A meghallgatások végtelen sora után a Bizottság aug. 10-én a vizsgálatot hivatalosan befejezettnek nyilvánította, de annak végeredményéről egységes álláspontot kialakítani nem tudott. A vesztegetési ügy hullámai a kormány lemondását követően elsimulni látszottak, és csak a szeptember 24-ére összehívott parlamenti ülésen, Khuen-Héderváry újbóli kinevezése miatt került ismét napirendre. Olay Lajos ellenzéki képviselő még korábban bejelentette, ha Khuen-Héderváry visszatér a politikai életbe, akkor vele szemben a parlamentben összeférhetetlenségi bejelentést tesz. Olay Lajos szerint a vesztegetési üggyel foglalkozó bizottság jelentése alapján megállapítható:,,... nevezett miniszterelnök nyíltan beismerte, hogy a megvesztegetés szándékát és tervét gróf Szapáry László előzetesen közölte, és ő ezt sem meg nem tiltotta, sem meg nem akadályozta.."11 4 A képviselő bejelentéséről a házszabály értelmében szavazni nem kellett, az ügy kivizsgálását az illetékes parlamenti bizottság elé utalták. Amikor a vesztegetési üggyel foglalkozó bizottság a véglegesített jelentését, szeptember 30-án a képviselőház elé kívánta terjeszteni, annak tartalma igazából már senkit sem érdekelt, szövegét sokszorosítás után szétosztották ugyan a képviselők között, de megvitatását nem tűzték napirendre. A Khuen-Héderváry kormányt ért támadások legelőször, augusztus elsején Tomassich Miklós, horvát-szlavon-dalmát tárca nélküli miniszter lemondását kényszeríttették ki. A parlament Összeférhetetlenségi Bizottsága határozata szerint Tomassich — mint a horvát-szlavon országgyűlés küldöttje — miniszterré történt kinevezése alkalmából új választásoknak kellett volna magát alávetni. Az augusztus 5-én megtartott minisztertanácsi ülésen, a hivatalos előterjesztéseken kívül, hosszúra nyúló vita alakult ki a résztvevők között arról, hogy milyen ellenlépéseket tegyen a kormány a kialakult válságos helyzetben.115 A kormány további sorsáról nem döntöttek, mert semmiféle információval nem rendelkeztek arról, hogy a király az újabb parlamenti bonyodalmakról mikép-113 Egyetértés, 1903. aug. 4. Az aug. 3-án a Bizottság elé idézett gróf Szapáry Pál, a testvére rendelkezésére álló pénzeszközöket megfelelőnek tartotta arra, hogy a szóban lévő összeget kifizesse. 114 Képviselőházi Napló, 1901-1906 XVIII. kötet 322. országos ülés. 1903. szept. 24. L. még: Képviselőházi irományok 1901. XXIX. kötet 421. sz. A képviselőház által kiküldött vizsgáló bizottságjelentése a politikai vesztegetések ügyében. 1903. aug. 26. 115 Egyetértés, 1903. aug. 7. Mi történt a minisztertanácson?
