Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
632 SOÓS LÁSZLÓ pen vélekedik. A miniszterelnök javaslatára abban állapodtak meg, hogy maga a kabinet vezetője tájékoztassa az uralkodót a kialakult helyzetről, és amennyiben a király megvonja bizalmát Khuen-Hédervárytól, akkor az egész kormánya nevében nyújtsa be lemondását. Khuen a visszalépéséről még nem határozott, mindent a király magatartásától tett függővé. A minisztertanácsi ülést követően a miniszterelnök, — hivatalosan a politikai és a parlamenti helyzet ismertetésére — az Ischl-ben tartózkodó uralkodóhoz utazott. A király aug. 6-án, délután négy órakor fogadta, és másfél órát tanácskoztak, de amint várható volt semmiféle radikális, gyors intézkedés nem született, a döntést másnapra halasztották. A még reménykedő Khuen beszámolója szerint „az audienciától pedig nagyon féltem",11 6 de a Szapáry ügyet a király megértéssel kezelte.11 7 Erre utalt a 7-én reggel részére kézbesített meghívó, amelyben az uralkodó a kihallgatást követő délutáni ebédre invitálta. Ezzel a gesztussal Ferenc József a nyilvánosság tudomására hozta, hogy az udvarnál Khuen-Háderváryt nem tartják a vesztegetési ügyben kompromittált embernek, az esetleges felmentése pedig nem a botrány következménye, hanem politikai küldetésének kudarcából fakad.11 8 A király Khuen-Héderváry menesztéséről az első kihallgatás után döntött. Erre utal, hogy Burián István11 9 közös pénzügyminiszter Thallóczy Lajost már délelőtt tájékoztatta a magyar miniszterelnök bukásáról. Bécsben Khuen is beismerte, hogy a Függetlenségi Párttal való egyezkedés sikertelensége következtében a kabinet programjának megvalósítására semmi esély nem maradt, a vesztegetési botrány pedig a személyét hozta kilátástalan helyzetbe, ezért a kormány lemondása elkerülhetetlenné vált. A kormányfő Apponyi házelnöki — az ellenzéknek kedvező — tevékenységét is bukása okai közé sorolta. Apponyi a vádakra emlékiratában így reagált: „Nekem ezen túl nem maradt más feladatom, mint az elnöki székből tehetetlenül nézni az obstrukciót, melynek megfékezése az akkori házszabályok által nyújtott eszközökkel teljesen lehetetlenség volt. A többség, amint ilyenkor szokás, az elnökkel szemben vált idegessé. Miért nem csinál rendet? - így kérdezték. Velem szemben ez az idegesség azért is fokozódott, mert... az ellenzék álláspontjával való titkos rokonszenvezést tételeztek fel nálam, és mert szó, ami szó, mégis csak idegen elem voltam a Szabadelvű Pártban, amelyhez formailag tartoztam"12 0 A miniszterelnök július végén úgy próbálkozott a képviselőház élén személyi változást elérni, hogy a kultuszminiszteri tárcát Apponyinak ajánlotta fel, de visszautasításra talált. Khuen a menesztését tudomásul véve, az uralkodóval a szóba jöhető kormányfők esélyeit taglalva, egyetértettek abban a 116 OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. aug. 8. 117 A politikai vesztegetéssel Körber is próbálkozott, amikor 1900-ban pénzzel akarta elérni Prágában, hogy közvetítő segítségével az agráriusokat az obstrukciót folytató ifjú csehek ellen megszervezze. OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. aug. 31. 118 Herczeg Ferenc az uralkodó baráti gesztusairól így vélekedett: „Ferenc József király, ha magában elvégezte, hogy ejti valamelyik miniszterelnökét, tűntető jóindulattal bánt vele, és az illető rendszerint a megrendíthetetlen bizalom jelének nézte azt, ami csak siralomházi kedvezés volt." Herczeg Ferenc emlékezései. Budapest, 1985. 324. 119 Burián Istvánt 1903. július 24-én nevezte ki az uralkodó közös pénzügyminiszternek. 120 Gróf Apponyi Albert emlékiratai... i. m. II. kötet 92.
