Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
624 SOÓS LÁSZLÓ népszerűséget hajhászó Barabás Béla vezetésével az obstrukciót tovább folytatta.8 2 Barabásék a miniszterelnök azon félmondatára alapozták felháborodásukat, amelyet a szószegést bizonygató sajtó is kiemelten kezelt:,, A tárgyalások érdekében szükségesnek tartom, hogy az újoncozási törvényjavaslat egyelőre levétessék a napirendről..."8 3 Arra hivatkoztak, hogy a két párt közötti megállapodás a végleges levételről szólt, és az „egyelőre" ellen tiltakoztak. A mondat második felét, — mely szerint: „a végleges szervezeti törvény amúgy is magában foglalná azon létszámemelést, melynek megajánlása a jelenlegi törvényjavaslatban kéretik." — csak a beszámolójuk végén közölték. A Függetlenségi Párt esti értekezletén a résztvevők egy része szószegésről, más része ügyük elárulásáról beszélt. A parlamentben kirobbant vita az ellenzéki párt esti értekezletén is folytatódott és Kossuth Ferenc váratlan lemondásához vezetett, aki elhatározásának okát az Egyetértés c. napilap első oldalán így indokolta:8 4 „A párt egyhangúlag [sic!] jóváhagyta eljárásunkat... és engem kiküldött, hogy személyesen közöljem gróf Khuen-Héderváryval a párt határozatát. A gróf azt kérdezte, hogy számíthat-e a párt határozatára, mint férfiak szavára? En e kérdésre, mint elnök, azt feleltem: igen! ...Én, mint pártelnök a párt megbízásából szavamat adtam és állom szavamat!" Az ún. nemzeti követelések teljesülését számon kérők figyelmét arra hívta fel, hogy az „évekre terjedő katonai újjászervezésért szívesebben ad jó árt a hatalom, mint egy évre terjedőért és erősebben is ütközhetünk később a nemzeti vívmányokért akkor, amikor a nemzet is összeszedte magát a mai sanyarúságból, úgy hogy nem lesz annyi okunk, mint most rettegni attól, hogy tönkretesszük azt a nemzetet, amelynek vívmányokat akarunk szerezni." A Függetlenségi Párt 1903. júl. 21-én megtartott értekezletén ügyvezető elnöknek az alelnöki tisztet betöltő Tóth Jánost választották meg, aki ezt a megbízást csak „ideiglenesen" fogadta el.85 Kossuth Ferenc lemondása tovább erősítette a Függetlenségi Párt radikális szárnyának a parlamenti munka normális rendjét akadályozó tevékenységét. Az ellenzéki képviselők szerint az obstrukció több hónapig tartó folytatásához az az egy kérdés napirenden tartása is elegendő, mely szerint az új kormány átveheti-e a Széli-kormány indemnitásról szóló javaslatát, vagy köteles újat készíteni. A júliusi parlamenti ülések lényegében azzal teltek el, hogy az ellenzék nem csupán a kormányfő programját, hanem személyét, korábbi horvátországi tevékenységét is folyamatosan kritizálta. Azt a tényt, hogy Khuen-Héderváry horvát bánként — időnként alkotmányellenes lépésekkel — a magyar kormány politikáját valósította meg, a politikai harc hevében figyelmen kívül hagyták. A tehetetlenségre kárhoztatott miniszterelnök rendszeresen beszámolt a királynak a magyarországi politikai helyzet változatlanságáról. Ferenc József bizalmat és időt biztosított Khuen-Hédervárynak a válság felszámolására, de felhatalmazást csak a Ház elnapolására adott, új választások kiírására nem.8 6 82 Szekfü Gyula: Három nemzedék. Bp. 1922. 405. 83 Egyetértés, 1903. júl. 1. Khuen-Héderváry programja. 84 Egyetértés, 1903. júl. 5. Kossuth Ferenc: Miért mondtam le? 85 Egyetértés, 1903. júl. 22. Tóth János ügyvezető elnök. 86 Nagy volt az esélye annak, hogy a parlamentnek az exlex állapot idején történő feloszlatása miatt az új választások támogatását több vármegye is megtagadja.
