Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
MINDSZENTY JÓZSEF ÉS AZ EMBERI JOGOK VÉDELME (1945-1948) 59 akarata érvényesüljön. Nyilván ezeket a szempontokat sem Londonban, sem Washingtonban nem kezelték prioritásként. Az egyezményből fakadó újabb sérelmek orvoslását is a két érintett — de nem egyenrangú, győztes-vesztes — országtól várta mindegyik nagyhatalom, hiába érkeztek minden oldalról az ellenkező előjelű kérelmek. Mindszenty József teljes tekintélyével, töretlen lendülettel próbálta képviselni minden lehetséges fórumon a csehszlovákiai magyarság érdekeit. Véleményét 1946. július 23-án — a béketárgyalások megkezdése előtt négy nappal — a nagyhatalmak képviselőinek küldött emlékiratában is kifejtette. Elítélte a trianoni békediktátumot, és kifejezte abbéli reményét, hogy az akkor elkövetett igazságtalanságot a párizsi béketárgyalásokon korrigálni fogják, mert csak ez szolgálná Közép-Európa politikai stabilitását. A kisebbségek nyelvi és kulturális védelmét a két háború között csak az egyház tudta igazán ellátni - vélekedett.6 0 A levéltárak megőrizték annak a levélnek a fogalmazványát is, amelyet — a címzésből következtetve — az Egyesült Államok elnökének és VI. György angol királynak szánt közvetlenül a béketárgyalások megkezdése előtt „mint Magyarország első főpapja", „nehogy megismétlődjenek a trianoni béke hibái". Pontosan rögzítette a vágyott-javasolt-kért államhatárokat: a jugoszláv-magyar határnál „kérjük a Dráva és Mura folyók közt elterülő Muraköz és a Duna-Dráva szögének visszacsatolását", a határ a Ferencz-csatorna legyen, a Tisza bal partján lévő magyar községek csatoltassanak vissza Magyarországhoz; a csehszlovák-magyar határ a bécsi döntés vonalával egyezzék meg, csekély korrekcióval Nagysuránynál, illetve Nyitránál, a ruszinszkói-magyar határnál „visszakérjük az Ungvártól délre húzódó Munkács-Beregszász-Nagyszöllős-Királyháza vonalat, mely magyarlakta"; végül a román-magyar határ vonala a) Maros folyó-Arad-Nagyszalonta-Nagyvárad, b) kiszélesített korridor a Székelyföldre, c) a „Székelyföldön a határ általánosságban megfelel kérésünk szerint az annullált wieni-döntés határának", d) Nagybányától (illetve Kapnikbányától) vonuljon az országhatár Máramarosszigetig, melytől a határ a Tisza folyó legyen, egészen Királyházáig.61 Kérdés, hogy elküldte-e vagy sem ezt a levelet Mindszenty. Tartalma az előbbiek logikus folyománya, és gondolatvilágát hitelesen szemlélteti akkor is, ha csupán fogalmazványban maradt. Az általa javasolt határvonalak — bármennyire magyarlakta is a területet — nem képezhették egy vesztes ország reális tárgyalási alapját. Mindszenty — ezt leveleinek számos apró részlete igazolja — meglehetősen tájékozott volt a világ- és belpolitika napi történéseiben, ám a kulisszák mögé nem láthatott be. így nem ismerte vagy nem vette figyelembe a Külügyminiszterek Tanácsának már 1945 szeptemberében elfogadott szempontjait, amikor az angolok és az amerikaiak az oroszokkal együtt elfogadták az első bécsi döntés előtti 1938-as határ helyreállítását. A magyar-román határ kérdésében viszont a két angolszász hatalom egy ideig fontolóra vette, hogy Észak-Erdély egy kisebb, döntően magyarok lakta részét Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyvárad vonalában Magyarországhoz 60 Mindszenty okmánytár. Pásztorlevelek, beszédek, nyilatkozatok. Szerk.: Vecsey József. I. kötet. München, 1957. 219. 61 ÁBTL 3.1.9. V-700/19. 223-224. Gépelt fogalmazvány. Keltezés nélkül.
