Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
608 SOÓS LÁSZLÓ ményt, hogy a király a kormánytagokon kívül, más bizalmi embereivel is tárgyal, a válság megoldása felé tett lépésként értékelték, amely személyi változásokat is eredményezhet. A várakozással ellentétben ezen a napon az újságírók csupán arról tudósíthattak, hogy Széli Kálmán az uralkodónál több mint egy órát tartózkodott, majd Körber osztrák miniszterelnököt kereste fel, és az esti órákban történt elutazása előtt Goluchowski külügyminiszterrel találkozott.2 3 Széli Kálmán hazatérve június 15-én délelőttre minisztertanácsi ülést hívott össze, és a sajtónak kijelentette, hogy a Bécsben folytatott tárgyalásairól csak 16-án hajlandó a parlamentben tájékoztatást adni. A tanácskozáson Széchényi Gyula, a király személye körüli miniszter kivételével minden miniszter megjelent, és a kötelező titoktartás mellett a kormányfő bejelentette, hogy lemondását a király elfogadta. A miniszterelnök politikájának kudarcát továbbra is abban látta, hogy a passzív ellenállást, mint az ellenzék legyőzésének egyetlen eszközét, a Szabadelvű Párt nem támogatta egységesen, és amint felrótta: „magában a pártban is vannak áramlatok, amelyek más eljárást kívánnak."2 4 Az ülés határozata szerint minden miniszter követi a kormányfőt és benyújtja lemondását. A miniszterelnököt itthon sem várták kedvező hírek. Apponyi Albert erélyesebb kormánypárti fellépést sürgetve bejelentette, hogy lemond házelnöki posztjáról, ha az ellenzék áttér az ún. technikai obstrukcióra, amely a névszerinti szavazások végtelen sorát indítaná el.2 5 Félelme nagyon gyorsan beigazolódott, mert már a minisztertanácsi ülést megszakítva azt közölte a miniszterelnökkel, hogy huszonhét ellenzéki politikus jelentkezett nála napirend előtti felszólalásra. A házelnök mozgástere ez ügyben szűknek bizonyult, mert a kérés elutasítása esetén a képviselők az engedély megadásának kérdéséről parlamenti szavazást kérhettek. Márpedig ebben az esetben minden egyes szavazást öt percig tartó szünet követ, és további időt vesz igénybe, amíg a jegyzők a szavazatokat egyenként összeszámolják. Széli igyekezett megnyugtatni a házelnököt, hogy beszél az ellenzék vezetőivel, és ez ügyben azonnal pártközi konferenciát hívott össze.2 6 A pártközi megbeszélésre a miniszterelnök mindenekelőtt Kossuth Ferenc, majd Barabás Béla, Tóth János és Kubik Béla ellenzéki képviselőket ké-23 Egyetértés, 1903. június 14. Ki lesz a miniszterelnök?, továbbá június 15. Széli a királynál. 24 MOL Minisztertanácsi és kormányzótanácsi jegyzőkönyvek, 1867-1944 (a továbbiakban: K 27) Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1903. 06. 15./01. A Széli kormány utolsó minisztertanácsi ülését 1903. június 17-én tartotta, ahol a politikai válságról már nem tárgyaltak, főleg kinevezésekről és kitüntetésekről döntöttek. 25 A Széli-kormány által végrehajtott házszabály módosítás az ún. technikai obstrukciónak csak bizonyos módszereit tiltotta meg. A klotür intézményét nem vezette be és így az „agyonbeszélés" lehetőségét fenntartotta, a képviselőház elnökének pedig nem biztosított olyan jogi eszközöket, amelyekkel a munkát akadályozó képviselőkkel szemben felléphetett volna. Bővebben 1. Gratz Gusztáv: A dualizmus kora, Magyarország története 1867-1918. I. 398. Apponyi Albert — mivel Széli Kálmán a létszámemelési javaslat benyújtásáról előzetesen nem tájékoztatta — már 1903 januárjában le akart mondani elnöki posztjáról, és csak a miniszterelnök, illetve képviselő társai kérésére nem nyilvánította ki bizalmatlanságát a kormány iránt. L. Gróf Apponyi Albert emlékiratai... i. m. II. kötet 90-91. 26 Egyetértés, 1903. június 16. A miniszterek tanácskozása.
