Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
Soós László KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY KORMÁNYALAKÍTÁSA ÉS A POLITIKAI VÁLSÁG FELSZÁMOLÁSÁRA TETT KÍSÉRLETE ELSŐ LEMONDÁSÁIG (1903. június 27-1903. augusztus 10.) Az 1901. évi választásokon szerzett szilárd többséggel rendelkező Széli-kormány számára a legnagyobb próbatétel akkor következett el, amikor Fejérváry Géza honvédelmi miniszter 1902. október 16-án, a létszámkeret növelése érdekében, 20 ezer póttartalékos behívásáról szóló törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé. A honvédelmi miniszter javaslatával szemben még a kormánypárt részéről is erős ellenállás nyilvánult meg, az ellenzék pedig megkezdi vég nélküli obstrukcióját. A kormányra nehezedő nyomás súlyát némiképp csökkentette, hogy az uralkodó jóváhagyásával, a két honvédelmi miniszter és a közös hadügyminiszter által kidolgozott létszámemelési tervet, az osztrák parlament is elutasította.1 A két ország parlamentjének magatartása azonban gyökeresen eltérő okokra vezethető vissza. Amíg az osztrák képviselők a költségvetési gondok miatt mondtak nemet, addig a magyarok a császári abszolutizmust megtestesítő, magyarellenes vezérkar által irányított, német vezényleti nyelvű hadsereggel szemben fejezték ki ellenszenvüket. A magyar kormánynak 1902. december végén, az új vám- és kereskedelmi szövetség megújítását úgy sikerült elfogadtatni az osztrák partnerrel, hogy az agrárvámokat a magyar mezőgazdaságra nézve előnyösen megemelték.2 A megállapodás kedvező fogadtatását a kormány, 1903 januárjában arra használta fel, hogy az újonclétszám felemelésének tervét ismételten a parlament napirendjére tűzte. A katonai javaslat ellen az ellenzék, —jelszava szerint „a magyar szolgálati és vezényleti nyelv megadása nélkül nincs létszámemelés"3 — a parlament munkáját teljesen megbénító obstrukcióba kezdett. A kialakult politikai helyzetről Apponyi Albert így irt: „Az akkori ellenzék, mely maga mellett állónak érezte a nemzetet, csak úgy volt hajlandó a hadsereg extenzív fejlesztéséhez hozzájárulni, illetve azt lehetővé tenni (mert az obstrukció útján módjában 1 Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. Bp. 1996. 140-141. 2 Hanák Péter (foszerk), Magyarország története 1890-1918, Bp. 1988. VII. köt. 520-523. 1903 tavaszán a Reichsrath Vámügyi Bizottsága a megállapodás 17 tételre vonatkozó részét visszautasította, ami a két kormány közötti tárgyalások folytatását tette szükségessé. Az egyeztetések újra kezdése érdekében 1903. július 22-én Call báró, az osztrák kormány kereskedelemügyi minisztere Budapestre érkezett. 3 Gróf Apponyi Albert emlékiratai, 1899-1906. Bp. 1934. II. kötet 91. A régi létszám melletti újoncjutalék megszavazása ezekben a napokban még nem okozott volna gondot.
