Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Soós László: Khuen-Héderváry Károly kormányalakítása és a politikai válság felszámolására tett kísérlete első lemondásáig III/603
604 SOÓS LÁSZLÓ állott megvalósítása elé legyőzhetetlen akadályokat gördíteni), ha bizonyos olyan követelmények teljesíttetnek a véderő szervezetében és vezetésében, melyek teljesítését a magyar nemzeti állam megszilárdítása szempontjából föltétlenül szükségesnek tartotta."4 A Szabadelvű Párton belül is erősen megoszlottak a vélemények arról, hogy az előállt parlamenti helyzetben, az ellenzékkel szemben milyen magatartási formát kövessenek. A Széli Kálmán miniszterelnök kivárásra alapított taktikáját kezdettől fogva erős kritikával fogadó, — az exlex állapot bekövetkeztét előre megjósoló — Tisza István az obstrukcióval szembeni tehetetlenséget látva, 1903. március elején határozott lépésekre szólította fel a kormányfőt.5 Tisza erről a beszélgetésről naplójában a következőket rögzítette:6 „O megmaradt amellett, hogy másra, mint tétlen kitartásra nem vállalkozik, mire azt feleltem, hogy ezt igen sajnálom, de ha ő nem teszi meg, mit az ország érdeke feltétlenül megkíván, akkor nem marad más hátra, minthogy helyét másnak adja át. Útjaink május elején valószínűleg el fognak válni, ezen nem segíthetünk, azt azonban megígértem, hogy a pártban semmi mozgalmat nem indítok, míg ezt neki előzetesen be nem jelentem." A kormányfő megbuktatását vagy a Szabadelvű Párt támogatásának megvonásával, vagy uralkodói döntéssel lehetett véghezvinni. A kormánypárton belüli ellentétek további felerősödésétől tartva, Széli Kálmán menesztését a király magára vállalta. A magyar politikai krízis felszámolását Ferenc József már 1903. április elejétől kormányfő-váltással remélte elérni. A feladat végrehajtására két politikus látszott alkalmasnak.7 Nevezetesen Kállay Béni közös pénzügyminiszter jelöltjeként színre lépő Khuen-Héderváry Károly, akit horvát bánként erőskezű politikusként tartottak számon, valamint a Fejérváry Géza által egyetlen alkalmas jelöltként ajánlott Tisza István. Fejérváry a bécsi eseményekről, április 6-án így számolt be Tisza Istvánnak: „...a király magatartásában a trónörökös hazaérkezte óta nagy változás állott be. Ez utóbbi befolyása alatt elvesztette bizalmát a Széli-féle taktikában, az obstrukció teljes megtörését kívánja, és őt Bécsbe rendelte javaslattétel végett."8 Fejérváry közölte, amennyiben Tisza István vállalja a kormányfői tisztet, őt fogja javasolni az uralkodónak. A felkérést 4 Gróf Apponyi Albert emlékiratai... i. m. II. kötet 77. 5 Tisza István a haderő kérdéséről a parlamentben 1903. december 23-án így fejtette ki véleményét: „ Mi t. Ház teljes meggyőződéssel állunk a közös hadsereg alapján és kívánjuk fenntartani a hadseregnek egységes vezényletét, vezérletét és belszervezetét úgy, ahogy az az 1867 évi XII. törvény ll§-a által konstruáltatott. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy a magyar nemzet érdeke kívánja azt, hogy az a hadsereg, amely a közös védelem kötelezettségét teljesíti, mentül erősebb, mentül harcképesebb legyen katonai szempontból...Azt hiszik a képviselő urak, hogy a nemzeti politika az: akcióképtelenné tenni a magyar nemzetet azzal a helyzettel szemben, amelyet a Balkán-félszigeten látunk. ...az a helyzet, az a forrongás a Balkánon igenis érinti, és érinteni fogja mindég nagyon közelről a magyar nemzet érdekeit... Ezért kell az, hogy Magyarország hozzátartozó része, és pedig a paritás alapján teljes egyenrangúsággal bíró része legyen egy oly európai nagyhatalomnak, amelynek szava döntő súllyal essék a mérlegbe." Képviselőházi Napló 1901-1906. 363. országos ülés. 1903. dec. 23. 419-421. 6 Gróf Tisza István összes munkái. Bp. 1928. I. kötet 698. 7 Ferenc József Kállay Bénit is felkérte, hogy vállalja el a magyar kormányfői tisztet, de a kérést a pénzügyminiszter határozottan elutasította. 8 Gróf Tisza István összes munkái, i. m. I. kötet 698.
