Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
592 SÜLI ATTILA vizsgálatot azonban gátolják az 55. honvédzászlóalj részrehajló tisztjei. Kérte, hogy rendeljen el újabb nyomozást, melyhez ő hajlandó polgári biztost kirendelni. Pápai hadnagyot pedig rendeljék vissza Vöröstoronyra és számoltassák be. Ha ez nem járható, akkor a zászlóalj tisztikara térítse meg a kárt.26 7 Külön kell tárgyalnunk, a gr. Haller Ferenc őrnagy, segesvári térparancsnok26 8 személyével kapcsolatos problémákat. Haller, akinek a környéken birtokai is voltak, a román és szász felkelők által 1848 őszén elkövetett atrocitásokat törvénytelenül igyekezett megtorolni. Másrészről rendszeresen beavatkozott a polgári hatóságok illetékességi körébe. 1849 májusában a helyi rendőri bizottmány által lázítás vádjával letartoztatott tanítót katonai erővel kiszabadítatta. Berde szigorúan megfedte Haliért és felszólította, hogy többet ne lépje túl a hatáskörét, különben Czetznél panaszt fog tenni.26 9 Ugyanígy tiltotta el őt a nagysinki tisztség zsarolásától, bírósági eljárást helyezve kilátásba ellene.27 0 Haller azonban érdemben nem változtatott a módszerein, így Berde kérte a Czetz tábornokot betegsége miatt helyettesítő Pap Vilmos alezredest,27 1 hogy a nevezett térparancsnokot helyezze más beosztásba.27 2 A vádakra reagáló Haller kifejtette, hogy ő valóban parancsolólag lép fel a polgári tisztviselőkkel szemben, de ennek az-az oka, hogy az utóbbiak a munkájukat hanyagul végzik. A hadipénztárak üresek, a alárendeltségébe tartozó csapatok ellátásáról senki sem gondoskodik.273 A rendelkezésünkre álló adatok szerint Haller elmozdítása végül elmaradt. A Dél-Erdélyben állomásozó vadászcsapatok számos esetben túlkapásokat követtek el a polgári lakosság kárára. Ezen alakulatok szervezeti alapjait Kossuth 1848. december 16-án rendelete teremtette meg. Ebben az OHB elnöke arra szólította fel a veszélyeztetett törvényhatóságokat, hogy szervezzenek gerillacsapatokat. Két nap múlva kelt rendeletében Kossuth már részletesen kifejtette elképzeléseit. A csapatok vezéreit a főispánok, vagy azok távollétében az alispánok nevezik ki. A vezérek 100-200 fős csapat esetén századosi, 400 fő felett őrnagyi illetményt kapnak. Az így felállított alakulatok nem tartoznak a rendes katonaság közé, de ha más megyében is veszély van, akkor a kormány felhívására oda is kötelesek átmenni. Felszerelésükről maguk gondoskodnak. Feladatuk a gerillaharc, a zsákmány őket illette, a szuronyos puskákért és foglyokért pénzt kaptak. Hatáskörileg a polgári kormányzathoz tartoztak.27 4 Kossuth rendeletének szellemében született meg Beöthy Ödön erdélyi fő-kormánybiztos felhívása Erdély lakosaihoz vadászcsapatok alakítására. (1849. január 6.) A lakosság birtokában lévő nagyszámú vadászpuska miatt a tartományban vadászcsapatokat alakítottak, amelyek jogi helyzete megegyezett a szabadcsapatokéval. A jelentkezőknek legalább négyhavi szolgálatot kellett vállalni és el kellett fogadniuk a haditörvények hatályát. Ezen egységek fő feladata a románok 267 Berde ir. 737/Sz.K.B. Berde levele Czetzhez. Nagyszeben, 1849. május 30. 268 Életrajza: Bona, 2000. 371. 269 Berde ir. 785/Sz.K.B. Berde levele Haller őrnagyhoz. Nagyszeben, 1849. május 31. 270 Uo. 812/Sz.K.B. 271 Életrajza: Bona, 2000. 554-555. 272 Berde ir. 1127-1128/Sz.K.B. Berde levele. Nagyszeben, 1849. június 13. 273 Uo. 1235/Sz.K.B. Haller őrnagy levele Berdéhez. Segesvár, 1849. június 17. 274 KLÖM XIII: 807.; Hermann, 1999. 10-14.
