Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
A SZEBEN-VIDÉKI KORMÁNYBIZTOSSÁG TÖRTÉNETE 1849-BEN 569 szebenben rendőri hivatal felállítását rendelte el.6 7 Végül Csány 1849. április 4-én kelt rendeletében lefoglalta a Szász Nemzeti Egyetem vagyonát, amelynek feladatait így az állam vette át.6 8 Kossuth április elsején kelt levelében sürgette Csányt, hogy a szászokra kivetett kétmillió forint hadisarcot, melynek fele kényszerkölcsön, a pénzszűkében szenvedő ország számára minél gyorsabban hajtsa be. A drasztikus intézkedést az alábbiakkal indokolta: „Confiscatióért folyamodtak a gazok? - Ezért lakolniok kell, saját magok mondták ki magokra az ítéleteket."6 9 Egy másik rendeletében pedig Bem amnesztiarendeletét korlátozta jelentős mértékben.7 0 A kivetett súlyos hadisarc behajtása azonban nem bizonyult könnyű feladatnak, mivel a közpénztárakban felhalmozott pénzeket a szászok a román fejedelemségekbe menekítették. Még Nagyszebenben ért meg a gondolat Csányban, hogy erre a kormánybiztosságra legközvetlenebb munkatársát, Berdét állítja. Elhatározását a március 23-án, Nagyszebenben Berdéhez írt levelében az alábbiakkal indokolja: „...és utóbb téged barátom ide hoznom. Ide ember kell. Gondolkodjál egy emberről, kit én kérhessek magam mellé Debrecenből.'"7 1 Csány szászföldi útjának tapasztalatait 1849. április 4-én kelt levelében összegezte az Országos Honvédelmi Bizottmány számára. E szerint a „... Ezentúl a Szászfölddel nem úgy kell bánnunk mint ellenség földével, hanem mint álladalom sajátjával, miből tömérdek költségek fedezendők. A szászokat úgy kelletvén tekinteni, mint az álladalom ellen elkövetet vétkeknek előidézőit.".7 2 Ezek voltak azok a politikai keretek és irányelvek, amelyek alapján Berdének április végén át kellett vennie a szászföld politikai vezetését.7 3 IV. A nagyszebeni kormánybiztosság története az orosz támadás kezdetéig (1849. április vége-június 20.) A Királyföld politikai és közigazgatási újjászervezése Csány 1849. április 16-án nevezte ki Berdét a Szászföld teljhatalmú kormánybiztosává, akinek a hatásköre Szeben, Brassó, Medgyes, Segesvár, Szászsebes, Nagysink, Szerdahely, Újegyház és Szászváros székekre, illetve vidékekre terjedt ki.7 4 A későbbiek folyamán ez annyiban módosult, hogy Brassó-vidék kormánybiztosa Dósa Elek, a marosvásárhelyi református kollégium jogász ta-67 Uo. 603. Rendelet. Nagyszeben, 1849. április 4. 68 Hermann, II. 1998. 602. Az intézkedést Kossuth utasítására született meg. (KLÖM XIV 444. Tiszafüred. 1849. március 28. 69 KLÖM XIV 465. Kossuth Csánynak. Eger, 1849. április 1.; Göllner, 1967. 217-218. 70 KLÖM XIV 488. Kossuth Csánynak. Nagykáta. 1849. április 5. Ennek szellemében adta ki Csány azon rendeletét, hogy Bem rendelete a román fejedelemségekbe menekültekre nem vonatkozik. (Hermann, 1998. II. 623/a. Csány hirdetménye. Kolozsvár, 1849. április 16.) Kossuth nem helyeselte Bem politikáját, sőt egy levelében így vélekedett: „Az elsietett kegyelem kés, melyet az ellenség kezébe adunk, hogy szívünkbe döfje." (Idézi: Sárközi, 1974. 66.); Teutseh, 1910. 214. 71 Berde hagyt. Szn. Közli: Benczédi, 1901. Okmánytár. 8. 72 Hermann, 1998. II. 604. 73 Csány szászfbldi útjáról összefoglalóan: Sárközi, 1974. 68-70. és Teutseh, 1910. 275. 74 Berde hagyt. 733/1849. Közli: Benczédi, 1901. Okmánytár. 10.
