Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
570 SÜLI ATTILA nára,7 5 míg Szászváros-széké gr. Kun Gotthárd, Hunyad megye főispánja lett7 6 . Ugyanakkor gyakorlati szempontok miatt Berde kormányzása alá tartozott Fogaras-vidék és az Alsó-Fehér megyei Vízakna városa.7 7 Csány a szász törvényhatóságok vezetőit feltétlen engedelmességre szólította fel Berde irányában. Bevezető fejezetünkben már utaltunk arra, hogy Berde nem lelkesedett nagyon új megbízatásáért. Tekintettel arra, hogy Kossuth által kivetett kétmilliós hadisarcot csak katonai végrehajtással lehetett behajtani, ugyanakkor ennek egy részét Bem elengedte, a katonai vezetők harmonikus együttműködésére számítani nem lehetett.7 8 Dacára minden ellenkezésének, Csány ragaszkodott döntéséhez, így el kellett indulnia. Kormánybiztosi működésének alapjait Csány április 10-én kelt rendelete határozta meg. Ez intézkedett a Szászfoldön való legfontosabb teendőkről, melyek az alábbiak voltak: békebíróságok felállítása, újoncozás megkezdése, a nemzetőrségek megszervezése és a hadiadó behajtása.7 9 A nemzetőrségek reorganizációjánál azonban az országos biztos óvatosságra intette Berdét. Nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy az 1848-ban alakult szász nemzetőrségek többsége fegyveresen is harcolt a magyar kormány ellen, így ezek újjászervezése a fegyverhiány és bizalmatlanság miatt végül elmaradt.8 0 Felmerülhet a kérdés, hogy kikre támaszkodhatott Berde a kormánybiztosi feladatkörének ellátásánál?8 1 A régi, szász hivatalnoki apparátus csak kényszerből működött együtt az őt ellenségnek tekintő magyar kormányzattal, munkájukra, szaktudásukra és helyismeretükre azonban feltétlenül szükség volt. Ezek közül kiemelkedett Simon Schreiber nagyszebeni polgármester és Michael Herbert székbíró.82 A Királyföld túlnyomórészt román és szász lakossága eleve nem szimpatizált a területet fegyverrel elfoglaló magyar csapatokkal. A rendelkezése alatt álló magyar tisztviselők száma csekély volt. Ezek közül kiemelkedik Dobokai József volt harmincados, akit éppen Csány nevezett ki nagyszebeni rendőrigazgatónak.8 3 Az egyes városokban funkcionáló rendőrbiztosok Dobokain keresztül tartoztak Berdéhez. Szintén Berde irányítása alatt álltak a rögtönítélő és rendes törvényszékek tagjai is. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy Nagyszebenben volt az erdélyi hadtest székhelye is, melynek élén a Bánságba távozott Bem tábornokot helyettesítő Czetz János ve-75 Berde ir. 78/ SZ.K.B. Csány levele Berdéhez, amelyben tudatja, hogy az ő tehermentesítése érdekében Dósa Eleket a Brassó-vidék kormánybiztosának nevezi ki. Kolozsvár, 1849. április 19. 76 Szászvárosszékre: Berde ir. 136/ SZ.K.B. Csány levele Berdéhez. Kolozsvár, 1849. április 23. 77 Vízaknáról még Csány rendelkezett. (Berde ir. 104/ SZ.K.B.) A döntés tudomásul vétele: Uo. 390/Sz.K.B. Berde levele Csányhoz. Nagyszeben, 1849. május 5. 78 Katona, 1990. 246. vö: Benczédi, 1901. Okmánytár. 8. 79 Berde ir. 134/ SZ.K.B. 80 Csány lt. 1565/Sz.K.B. Csány levele Berdéhez. Kolozsvár. 1849. április 14. 81 Maga Berde közvetlenül a mindenkori erdélyi főkormánybiztos alárendeltségébe tartozott. Erdély főkormánybiztosa 1849. május közepéig Csány László, július elejéig Szent-Iványi Károly, majd ettől kezdve augusztus derekáig Boczkó Dániel volt. 82 Sárközi, 1974. 70.; Göllner, 1967. 218-219. 83 Kővári, 1861. 217.
