Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
564 SÜLI ATTILA Csány Asztalos megüresedett helyére Berdét javasolta Kossuthnak, akinek tartós távollétét 1849. március 17-én a parlament is jóváhagyta.2 5 A Csány mellett segéd-kormánybiztosként működő Berde az erdélyi magyar politikai vezetés második embere lett. A két politikus között feltehetőleg jó munkakapcsolat alakult ki, így nem véletlen, hogy a magyar csapatok által visszafoglalt Királyföld élére a főkormánybiztos Berdét szemelte ki. Tette ezt annak ellenére is, hogy Berde nem lelkesedett új hivataláért, és maga Csány is nehezen engedte el őt maga mellől, mert a közvetlen munkájára feltétlenül szüksége volt.2 6 így csak április végén tudta őt útnak indítani új állomáshelyére, Nagyszebenbe.2 7 Berde 1848-1849. évi politikai pályájában még egy dolog jelenthetett volna változást: A Közmunka és Közlekedési Minisztérium vezetését átvevő Csány László őt szánta az egyik osztályának élére, tanácsosi címmel. A miniszter választását az alábbiakkal indokolta: „Önnek... oldalom mellett a Királyhágón túli részekben a haza ügye körül bebizonyított szolgálatai... soha nem panaszra alkalmat nem adott, eljárása okul szolgált nekem arra, hogy a közlekedési minisztériumnál igénybe vegyem önnek szolgálatát."2 8 így Berde le is akart mondani a kormánybiztosságról, ezt azonban megfelelő utód hiányában egyelőre nem fogadták el.2 9 Csány végül június 9-én kinevezte Berdét osztálytanácsosnak, ekkor azonban a Marczius Tizenötödike hasábjain egy elmarasztaló cikk jelent meg róla.3 0 Felhánytorgatták neki, hogy 1848. decemberében az ellenállás beszüntetésére buzdította a háromszéki székelyeket, és meghatározó szerepet játszott az árapataki szerződés megkötésénél.3 1 Kifogásolták nagyszebeni kormánybiztosi működését is, ahol az újság szerint ártatlanul börtönzött be egyéneket minden vizsgálat nélkül.3 2 A vádak hatására Kossuth Lajos kormányzó 1849. június 17-én vizsgálatra szólította fel a Belügyminisztériumot.3 3 Ezzel párhuzamban Csány is igazoló jelentés megtételére szólította fel Berdét,3 4 aki a kérésnek eleget is tett.3 5 25 Katona, 1990. 237-238. A kinevezés okmánya: Berde hagyt. Szn. Nyáiy Pál levele Csány Lászlóhoz. Debrecen 1849. március 17. és Nyílt rendelet Berde Mózeshez. Debrecen. 1849. március 17. Közli: KLÖM XIV 390-391. és BenczécLi, 1901. Okmánytár. 7. 26 Hermann, 1998. II. 607. Csány jelentése Kossuth Lajoshoz. Kolozsvár. 1849. április 11. 27 Uo. 616. Csány jelentése az OHB-hez. Kolozsvár. 1849. április 24. 28 Varsányi, 1990. 257-258.; Benczédi, 1901. Okmánytár. 11. 29 KLÖM XV 285. 30 MT. 1849. 46. sz. 1849. június 11. 31 Berde szerepe az árapataki szerződés létrehozásában vitathatatlan, de abban a helyzetben a harcokban kimerült széknek nem is volt más választása. A fegyverszünet megkötésével szinte az összes háromszéki polgári és katonai vezető is egyetértett. Egyet kell értenünk Egyed Ákossal, hogy ez a lépés inkább a jó diplomáciai érzék tanújele, mint a nem bizonyított hazaárulásé. (Egyed, 1979. 170.) 32 Ez a vád sem felel meg a valóságnak. Tagadhatatlan, hogy számos egyént fogtak el egyszerű feljelentéssel rablás és gyilkosság vádjával, bizonyíték hiányában. Ezeknek a fogvatartottaknak szabadon engedésére éppen Berde intézkedett. (Trócsányi, 1956. 471.) Kormánybiztosi működése során Berde inkább az ártatlanul letartóztatottak védelmére kelt. Erre példaként tudjuk említeni a Nagyszeben elfoglalásakor Marosvásárhelyre hurcolt polgárok esetét, akiknek kiszabadítására mindent elkövetet. (Berde ir. 845/Sz.K.B.; 782/Sz.K.B.; 1040/Sz.K.B. 33 KLÖM XV 312/b. 34 Berde hagyt. 180/Közl.E. Csány levele. Pest. 1849. június 13. Közli: Benczédi, 1901. Okmánytár. 11.; Varsányi, 1990. 257-258. 35 H.31. 933. A jelentést Csány feltehetőleg elfogadta, mert Berde a minisztérium tényleges osztálytanácsosa lett, bár hivatalát nem tudta elfoglalni. (F. Kiss, 1987. 473.) Ettől kezdve Berdét számos hivatalos iratban szólították tanácsosnak. (Pl. Berde ir. 1438/Sz.K.B.)
