Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
A SZEBEN-VIDÉKI KORMÁNYBIZTOSSÁG TÖRTÉNETE 1849-BEN 563 érdekében gr. Batthyány Lajos miniszterelnök egyes erdélyi képviselőket a vármegyékbe és a székely székekbe küldött kormánybiztosi jogkörrel.1 5 Ezek közé tartozott Berde is, akit a kormányfő 1848. szeptember 23-án nevezett ki háromszéki kormánybiztosnak.1 6 E minőségében vett részt az 1848. október 15-én kezdődő Agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésen, ahol a Berzenczey László1 7 által képviselt azonnali táborba szállás helyett a székely nemzeti haderő kialakítását javasolta és az egyes alakulatok számára két hét kiképzési időt tartott szükségesnek. A gyűlésen tömegnyomásra Berzenczey javaslata győzedelmeskedett. A tanácskozáson egyébként egy kiáltvány bocsátottak ki a székely nemzet nevében a szász és román lakosság felé, melyben békejobbot nyújtottak feléjük, amennyiben visszatérnek a magyar alkotmány hűségére.1 8 Ennek a felhívásnak kezdeményezője éppen Berde lehetett, aki az Erdélyben együtt élő nemzetek irányában való tolerancia híve volt. Mivel nem értett egyet a gyűlés ellenséges irányvonalával, hazatért Háromszékbe, ahol a miniszterelnöki felhatalmazás értelmében nekikezdett a szék önvédelmi erejének organizációjához.1 9 Vezetője lett annak a háromtagú bizottmánynak, amely a szék önvédelmi harcát irányította 1848. november-decemberben. A korszak neves kutatójának, Egyed Ákosnak értékelése szerint Berde érdeme, hogy a székely tábor bukása után egységfrontot tudott Háromszéken teremteni az önvédelmi harc érdekében.2 0 A kezdeti sikerek után a székelyek december 24-én Hídvégnél vereséget szenvedtek, bár az utóbbi nem volt döntő jellegű. Nem tudván Bem tábornok csapatainak előrenyomulásáról,2 1 az önvédelmi harc vezetői 1849. január 2-án Árapataknál fegyverszünetet kötöttek br. Anton Puchner altábornaggyal, erdélyi fő-hadparancsnokkal. Rövidesen megérkezett Bem futárja is, aki a széket csatlakozásra szólította fel. Mivel Berde beleegyezett az árapataki szerződés megkötésébe, és a szék a kézdimartonfalvi gyűlésen (1849. január 15) felmondta a fegyverszünetet, a kormánybiztos átadta hivatalát képviselőtársának Németh László ügyvédnek.22 Ezek után Berde Debrecen felé vette az útját, hogy elfoglalja helyét a magyar országgyűlésben. Kolozsváron találkozott Csány László erdélyi fő-kormánybiztossal, aki éppen ebben az időszakban veszítette el közvetlen munkatársát és segédkormánybiztosát, Asztalos Pál máramarosi képviselőt.2 3 Csány rövid ismeretségük után új munkatársát látta a fiatal képviselőben, mert Kossuth Lajoshoz írt levelében így fogalmazott: „Berde országgyűlési képviselő, volt háromszéki kormánybiztos itt van, őt nem engedem el, tegnap óta használom őt... "2 4 15 Zeyk Károly, Kemény Domokos, Bethlen János, Keller János, Mikó Mihály és Gál Dani képviselőket. (Deák, 1943. 174. gr. Batthyány Lajos miniszterelnök levele br. Vay Miklóshoz. Budapest, 1848. szeptember 21.) 16 A kinevezés: Berde. ir. Sz. Pest. 1848. szeptember 23. Közli: Benczédi, 1901. Okmánytár. 6. 17 Berzenczey László. Marosszék ellenzéki követe, majd országgyűlési képviselője. 1848 augusztusától Kossuth Lajos felhatalmazása alapján szabadcsapatot szervez Székelyföldön, majd kezdeményezi az Anyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés összehívását. 18 Kővári, 1861/a. XLV 19 Egyed, 1979. 101-102. 20 Uo. 88.; Benczédi, 1901. 17. 21 A Bem tábornok vezette magyar csapatok december 25-én vették be Kolozsvárt. 22 Egyed, 1979. 172. 23 Pontosabban: 1849. március 11-én. (Katona, 1990. 237-238.) 24 Hermann, 1998. II. 572. Csány jelentése Kossuth Lajoshoz. Kolozsvár. 1849. március 7.
