Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561

Süli Attila A SZEBEN-VIDÉKI KORMÁNYBIZTOSSÁG TÖRTÉNETE 1849-BEN I. Bevezetés Czetz János honvédtábornok,1

aki 1849 tavaszán az erdélyi hadtestparancsnoki tisztét — a Bánságban harcoló Józef Bem altábornagy helyett — átmenetileg ellátta, nem volt túl jó véleménnyel a magyar kormány erdélyi politikájáról és a kormánybiztosokról. A szabadságharc bukását követően megjelent visszaemlékezésében egy kivételt azonban mégis megemlített: „Erdélyben azon veszedelmes emberek közül kivételt érdemel, a mívelt és mély belátású Berde Mózes.'"2

E pozitív kép csak egy időszakban alakulhatott ki a fiatal tábornokban: Nagyszeben bevétele után,3

mivel az erdélyi hadtest központja ettől kezdve a városban volt, míg a Királyföldi polgári közigazgatás élén 1849 áprilisától Berde Mózes háromszéki képviselő állt. Kettőjük között gördülékeny munkakapcsolat jött létre, melynek emléke nem múlt el nyomtalanul. Tagadhatatlan tény, hogy az 1849 tavaszán Szeben-vidéki kormánybiztosnak kinevezett Berde nem volt irigylésre méltó helyzetben. Az erdélyi szászok a magyar királyság nemzeti alapokon történő polgári átalakulását biztosító áprilisi törvényeket, Magyarország és Erdély unióját csak feltételek mellett voltak hajlandók elfogadni, féltve évszázados municipiális jogaikat. 1848 szeptemberétől pedig összefogva a román nemzetiséggel, fegyveres harcot kezdtek a magyar kormány ellen a császári csapatok oldalán. Tevékeny szerepet vállaltak az orosz intervenciós csapatok behívásánál.4

Berdének tehát egy túlnyomórészt ellenséges érzelmű lakossággal bíró territórium polgári közigazgatását kellett megszerveznie és vezetnie. Jelen tanulmányunkban a Szeben-vidéki kormánybiztosság történetét kívánjuk bemutatni, kiemelt hangsúlyt fektetve a Királyföld politikai, gazdasági és katonai újjászervezésére, valamint a Szászföldön élő nemzetiségek kapcsolatának alakulására. Dolgozatunkban tehát egy olyan témakört kívánunk feldolgozni, amely mind a magyar, mind a román és szász történetírás „sötét foltját" 1 Életrajza: Bona, 2000. 148-149. 2 Czetz, 1868. 121. 3 Az erdélyi „szász reakció" központjának számító várost 1849. március 11-én foglalták el a Bem tábornok vezette magyar csapatok. 4 Az erdélyi szászok 1848-1849-es szerepéről összefoglalóan: Teutsch, 1910.; Göllner, 1967.; Sárközi, 1974.