Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
562 SÜLI ATTILA képezi.5 Munkánk elkészítéséhez kutatásokat folytattunk a Magyar Országos Levéltárban, a Hadtörténelmi Levéltárban, az Erdélyi Unitárius Egyház Levéltárában (Kolozsvár), valamint a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban.6 II. Berde Mózes politikai pályája 1848-1849-ben A székely gyalog határőri családból származó politikus 1815-ben született a sepsiszéki Szentiványlaborfalván. Tanulmányait a székelykeresztúri és kolozsvári unitárius középiskolákban folytatta, majd jogi pályára lépett és guberniumi ügyvédként képviselte a háromszéki határőri rend érdekeit.7 Bár a fiatal jogásznak sikerült kitörnie az élethossziglan tartó katonáskodás rendszeréből, azt meg kellett ígérnie, hogy utódai vissza fognak térni a határőrség kötelékébe.8 Berdét az 1848. április 11-12-én tartott sepsiszentgyörgyi székgyűlésen a háromszéki határőri rend követévé választották. Követutasításában választói az örökös katonaság eltörlését várták tőle.9 Ezen célt a Magyarország és Erdély unióját elfogadó kolozsvári országgyűlésen nem sikerült elérni. A pesti országgyűlésre érkező székely képviselő egyre markánsabban képviselte a fenti célt. 1848. szeptember 19-én az országgyűlés — Berde Mózes és Mikó Mihály1 0 képviselők indítványára — megalkotta a székely határőrséget megszüntető jogszabályt.1 1 1848. szeptemberére az erdélyi belpolitikai helyzett kiéleződött, a tartományt a polgárháború réme fenyegette. A szeptember 15-27-i III. balázsfalvi román nemzeti gyűlés szervezői a nép nevében fegyverbe szólították a románokat. Praefecturáknak nevezett körzetekre osztották Erdélyt, és ezek mindegyikében egy légiót állítottak fel, élén a prefekttel. A falvak lakosságát egy-egy obsitos katona irányítása mellett képezték ki. 12 Október elején Anton Puchner br., altábornagy, erdélyi fő-hadparancsnok — Theodor Baillet de Latour gr., táborszernagy, osztrák hadügyminiszter október 2-án kelt rendelete értelmében — egész haderejét, mintegy 12000 főt, a szász városok körül összpontosította.13 A magyar kormányzat az önkéntesek és nemzetőrök segítségével próbálta meg a román mozgalmakat megtörni. 1 4 Az önvédelmi harc hatékony megszervezése 5 Berde királyföldi kormánybiztosságáról csak Káinoki Kis Tamás tollából jelent meg tanulmány, azonban munkája elsősorban a diplomáciai tevékenységére korlátozódott. (Káinoki Kis, 1976.) Az Erdély 1848-1849. évi történetét bemutató összefoglaló feldolgozások csak szűkszavúan érintik a témakört. 6 Itt szeretném köszönetemet nyilvánítani Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány „Dunatáji Népek Kutatása" Szakalapítványának a romániai kutatásaimhoz nyújtott támogatásáért. 7 A Berde-családban hagyományai voltak a háromszéki határőrök érdekképviseletének. 1834-ben Berde apja, id. Berde Mózes folyamodványt készített több társával, melyhgn a határőri terhek könnyítését kérték. A felterjesztés készítése érdekében a szerzők több tanácskozást is tartottak. A katonai vezetés azonban nem tűrte el a kezdeményezést, id. Berdét és több társat börtönbüntetésre ítélték. (Egyed, 1979. 23-26.) 8 Benczédi, 1901. 11. A szék lakosságának 48%-a tartozott a határőri rendhez. (Egyed, 1979. 13.) 9 Egyed, 1979. 33-35. 10 Csíkszék országgyűlési képviselője. 11 Egyed, 1998. I. 198. 12 Miskolczy. 1988. 1395. Egyed, 1997. I. k.. 238-240. 13 Gelich, I. 258-260. 14 Miskolczy, 1988. 1399.
