Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
554 TAMÁSI ZSOLT levelében az espereseknek a következőket írva: „Az egyházakat és lelkészeket érdekelt rendeletek a Magyar Kormány által többnyire a Közlöny czímű hivatalos lapban adva van ki, ezennel felszolítatnak minden egyháziak, miszerint az illy uton kibocsájtott rendeleteknek tudomására jutván azokat egész készséggel telyesíteni híveikenk felolvasni, és megmagyarázni, s tartalmukhoz képest azoknak kívánt sikert eszközölni szoros kötelleségüknek ismerjék". Rövidesen újabb körlevelében a Horváth Mihály Vallás és Közoktatásügyi Miniszter által továbbított rendeletet — hogy a papok a népet felvilágosítsák és lelkesítsék a magyar ügy és szabadság kérdésében — küldi szét a kerületeknek.149 Azáltal, hogy nyílt függetlenségi propagandát igényelt a forradalmi kormány, jelentős politikai felelősséget ruházott a papságra, akik ezt fel is vállalták. A polgári hatósággal történő együttműködés terén kevés fenntartás fogalmazódik meg az egyházmegyés papság részéről, hiszen az ostromzár előtt éppen erre buzdította őket a megyéspüspök. A püspöki akarat értelmezése kapcsán a gyergyói kerületben amikor a püspöknek a békéért mondandó imát kérő körlevelét kézhez veszik, az ezt követő koronagyúlésen a körlevelét úgy értelmezik, ahol a püspök hazafias szellemben a megtámadott haza győzelméért kéri az imát, s ezért lelkesedéssel fogadtatott „püspök úr ezen mindnyájunk kívánságával találkozó korszerű rendelete, s a Székely jó honfi Főpásztor úr megélj enezt etet t. "150 A körlevélben a püspök az imát azért írta elő, hogy Isten fordítsa el a háborúságnak „iszonyatosságát szentelje meg törvényes elöljáróinknak a béke helyre állítására tett s teendő intézkedéseiket." Az ima szövegében egyszerre kéri a magyar haza és az uralkodó megáldását.151 Később, az 1849. február 7-én Gyergyószentmiklóson tartott kerületi gyűlésükben a főpásztori körlevélben található imát minden további nélkül „a jelen körülmények igényelte változtatásokkal, s egy pár új ima, és énekek hozzá adásával" kiegészítették, Csíksomlyón kinyomtatták, s ebben a formában köröztették. Ezen a napon a kerület papsága letette az esküt a magyar alkotmányra, a gyűlési jegyzőkönyvben kiemelve, hogy „tevé pedig ezt annál is inkább, minthogy erre még a múlt évi Kolozsvárt tartott Zsinat határozata következtében, püspök Kovács Miklós ő N[agy]méltósága által fel valánk szólítva, kötelezve." A fentiekben jelzett ima szövegében Kovács Miklós püspök valóban megfogalmazta, hogy „a ti könyörgéstek (...) gyullassza fel bennünk a haza iránti szeretetet, a koronás Király iránti tisztelet tiszta érzelmeit, s tartsa meg szívünkben a magyar alkotmány iránti tántoríthatatlan ragaszkodást." Ehhez a magyar alkotmányhoz maradt tehát hű az egyházmegyés papság, a trónfosztást követően. Még ha a püspök elzártsága ellenére is 1848. december 13-án kelt körlevelében Ferenc József hatalomátvételét ismertetve kérte a hozzá való hűséget, ez ekkor, a hivatalos trónfosztás előtt még nem állt el-149 Kedves István körlevele az esperesekhez. Kolozsvár 1849. június 2. - GYFL Pl 394. d. 16. cs. 117/1849. 150 Esperes-kerületi gyűlési jegyzőkönyv. Killyénfalva 1848. november 30. - GYFL GyGyL Gyergyószentmiklósi Plébánia iratai. Helyi egyházi archontológia. 1276-1861. 151 Püspöki rendeletek protokolluma. 1848. október 30. - GYFL GyGyL Ditrói Plébánia iratai. 1315/1848.
