Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ ERDÉLYBEN, 1848/49-BEN 549 zsinati elveket a kerületi jegyzők kapcsán,11 4 s így feltételezték, hogy az esperesek helynöki ténykedésével is egyetértene. 1849. június 11-én az udvarhelyi esperesi kerület papsága „a Gyergyai Papság is múlt napokban tett" nyilatkozatával egyetértve arra hivatkozik, hogy Kedves István helynöki kinevezése „a tavalyi zsinat végzéseivel merőben ellenkezik" .nb Itt már jól tetten érhető, hogy az alsópapság saját útjaira tévedve önkényesen értelmezi az egyházmegyei zsinaton elhangzott összes reformjavaslatot, önmaga próbálva eldönteni azoknak egyébként bizonytalan érvénybe lépést. Az önálló megoldásokat kereső papság el mer odáig jutni, hogy a forradalmat nem pártoló esperesek helyett vagy a jegyzőt, vagy a szomszédos esperest fogadja el hiteles joghatóságnak, a püspöknek csak utólagos hozzájárulását igényelve. Például a forradalom és szabadságharc bukása után az alcsíki papság kérte a püspököt, hogy a fogságba esett nagykászoni plébánost, Ferenczi Józsefet, „kit a múlt évi Zsinat érelmében ugyanazon év November elején az al-csík és kászonszéki egyházi kerület jegyzőjévé szótöbbséggel megválasztottunk vala - e hivatalban megerősíteni és az esperesi hivatal vételével megbízni addig is, míg Esperesünk óhajtott szabadságát visszanyeri",11 6 Ez az egyébként radikális megoldás ugyanakkor nem jelent elszigetelt jelenséget, már az 1848-as egyházmegyei zsinat előtt a marosi kerület beadványában, ahol az esperes szabad, csak a kerület általi választását kérték, megjegyezték, hogy „az udvarhelyi esperestnek117 hivatalából tett elmozdítását örömmel értettük; hasonlóképpen elcsapni kívánjuk a szebeni esperest is, mint a magyar nemzetnek megátalkodott ellenségét",11 8 Az egyházmegye püspöke 1848-ban az ügyet nem kommentálta, de az tény, hogy az udvarhelyi esperes leváltását a papságtól elfogadta, miközben a többi kért esperes-elcsapáshoz természetesen nem járult hozzá. Ugyanakkor, mivel az 1848-as egyházmegyei zsinaton elhangzott elveknek megfelelően kerített sort a kerületi jegyzők kinevezésére, nem csoda, hogy az alsópapság úgy érezte, hogy az egyházmegye vezetője a zsinaton az egyházjogilag helyes törekvéseiket bátorította, ami a későbbiekben fontos motivációs hátteret jelentett az állásfoglalásban. Az esperesi kerületek belső autonómiájának ilyen irányú értelmezése a polgári hatóságnak is jobban megfelelt, mert így közvetlenebb ráhatással tudták biztosítani az esperesi kerületek lojalitását. A hierarchiai hivatali út betartása korábban sem volt jellemző a forradalmi kormány részéről, amit a legkönnyebben az anyagi ügyek terén mutathatunk be, a tizedvesztés kapcsán. Az 114 Kinevezésükben a kerületi jelöléseket elfogadta, 1848 szeptemberében.: Kovács Miklós esperesi kerületei jegyzőket kinevező körlevele. Kolozsvár 1848. szeptember 13. - GYFL Pl 389. d. 11. cs. 1010/1848. 115 Az udvarhelyszéki esperesi kerület papság közgyűlésének jegyzőkönyve. Udvarhely 1849. június 11. - GYFL Pl 394. d. 11. cs. 633/1849. 116 Miklósi Gergely levele az alcsíki papság nevében Kovács Miklós püspökhöz. Csíkszenkirály 1849. október 4.GYFL Pl 394. d. 11. cs. 414/1849.: 117 Rajmund János esperest 1848-ban a kerületi papság leváltotta, tekintve, hogy tevékenységével nem voltak megelégedve. Ezt követően Antalfi Ferenc, addig kerületi jegyző vette át az esperesi teendők intézését ideiglenesen. Az 1849 tavaszán készült összeírásban az egyházmegyéről Antalfi Ferenc „esperesi helyettes" címmel szerepel.: Pakó János püspöki titkár felterjesztése Berde Mózes kormánybiztoshoz. Kolozsvár 1849. április 13. - GYFL Pl 393. d. 5. cs. 92/1849. 118 Marosi kerület beadványa. Marosvásárhely 1848. augusztus 12. - GYFL Pl 389. d. 11. cs. 1010/1848.
