Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
548 TAMÁSI ZSOLT pök válaszlevelében rámutatott, hogy az épületeket a várparancsnokság „valósággal el is foglalta október 22-én", azok berendezése is jelentős károkat szenvedett.10 8 Ezt megelőzően Keserű Mózes 21-én kelt levelében kéri a püspököt, hogy hagyja el a várat, „mert ha ottan a vár ostrom alá jövend, már lakásánál fogva sok kedvetlenségnek leendene kitéve".10 9 A püspök viszont a beállt ostromállapot, s ugyanakkor betegsége miatt sem tud ennek a kérésnek eleget tenni.110 A várostrom kezdete körüli kérdések kapcsán történt állásfoglalása a püspöknek, jelzi, hogy a kezdődő konfliktusban a magyar kormányhoz való hűségéről tett tanúságot, de a körülmények kényszerítő hatásai behatároltak, korlátozták tevékenykedési lehetőségeit. Ebben a helyzetben kerül sor az erdélyi római katolikus papság részéről, hogy az új helyzetekben önkényesen alkalmazza azokat az elveket, amelyekről úgy gondolták, hogy az egyházmegyei zsinaton, vagy azon kívül a megyéspüspök jóváhagyását bírják. Annak ellenére, hogy az egyházmegyei zsinaton nem került sor annak elfogadására, hogy a püspöki helynök kinevezéséhez az egyházmegye papsága is hozzá kellene, hogy járuljon, a püspöki elszigeteltség miatt a központi kormányzást nélkülöző egyházmegye 1849 májusában nem fogadta osztatlan engedelmességgel Kedves István kolozsvári apátplébános püspöki helynökké történt kinevezését.11 1 Elszigeteltségükben az egyházkormányzati problémák miatt a zsinaton többször megfogalmazott belső autonómia értelmében a püspöki helynök kinevezése helyett az esperes-kerületek belső önállóságát helyezik előtérbe, abban a hitben, hogy a főpásztori akarat értelmében járnak el. A gyergyói kerület a házassági ügyek megoldatlansága miatt11 2 1849. május elején, még a helynöki kinevezés előtt javasolta, hogy „addig is, míg K[ároly]Fejér Vár a zár alól fel nem szabadnia, a helybéli tisztelt Elnökünk ruháztatnék fel Püspöki hely tartói hatalommal: úgy a többi Esperesi székek is kérettetnének meg, hogy Elnökeiket ruháznák fel az írt hatalommal azért ne talán, a váló, és más perek a zár alatt hátra maradást szenv egyenek."11 3 Úgy érezték, hogy a megyéspüspök alkalmazta a 108 „Katonai erőhatalom ellenébe, sikeres megmentéséről gondolni sem lehetett.": Kovács Miklós püspök válaszlevele a Királyi Főkormányszéknek. Gyulafehérvár 1848. november 16. -GYFL Pl 391. d. 19. cs. 1350/1848. 109 Keserű Mózes kanonok beszámolója Kovács Miklós püspöknek. Kolozsvár 1848. október 21. - GYFL Pl 393. d. 37. cs. 1299/1848. 110 „Engem most egy igen veszedelmes hideglelés az ágyhoz szegzett.": Kovács Miklós püspök levele Keserű Mózes kanonoknak. Gyulafehérvár 1848. október 27. - GYFL Pl 393. d. 37. cs. 1299/ 1848. 111 Ez viszont nem jelentette azt, hogy a helynök forradalmat pártoló rendeleteit ne körözték volna. Az udvarhelyi papi gyűlés jegyzőkönyvében, 1849. július 11-én, már a bevezető részben megtaláljuk az utalást arra, hogy a püspöki helynök május 29-én kelt körlevele „már körözve is van" -GYFL Pl 394. d. 11. cs. 633/1849. 112 Ez azért is nagyon jelentős, mert a házassági ügyek rendezése a püspöki szentszék jogköréhez tartozott, így nem csak az esperesek helynöki meghatalmazását, hanem az esperes-széknek a püspöki szentszéki jogkörrel való felruházását is tervbe vették. 113 Gyergyói esperesi kerület papságának gyűlési jegyzőkönyve 1814-1862. Esperes-kerületi gyűlési jegyzőkönyv. Gyergyószárhegy 1849. május 3. - GYFL GyGyL Gyergyószentmiklósi Plébánia iratai. Helyi egyházi archontológia. 1276-1861.
