Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ ERDÉLYBEN, 1848/49-BEN 539 let papsága tartson mentől előbb Zsinatot".7 6 A bécsi nuncius már 1848. augusztus 30-án jelezte, hogy Horváth Mihály kinevezett csanádi püspök egyházfegyelmi és hierarchiai reformot óhajt,7 7 amit Vallás és Közoktatási miniszterként hatásosabban képviselhetett. A fennmaradt iratok fényében elképzelhető, hogy az erdélyi papság részben kész volt belekapcsolódni Horváth Mihály nemzeti zsinati tervébe, amely elővetítette annak a lehetőségét, hogy kimondják a magyar katolikus egyház teljes függetlenségét,7 8 Róma ezt az anglikán szakadáshoz hasonlónak minősítve egyértelműen elítélte mindazt, ami hozzájárulhatott volna ehhez a zsinathoz.7 9 Annak ellenére, hogy a pápai ítélet megbélyegezte az 1848-as javaslatokat, s így utólag elvitatta a szakirodalom a munkálatok zsinati jellegét, minden megközelítési lehetőség azt bizonyítja, hogy Erdélyben 1848-ban érvényes egyházmegyei zsinatra, s nem csak egy egyszerű papi gyűlésre került sor. A nemzeti zsinatra való előkészület szempontjából kiindulva perdöntő, hogy 1848. szeptember 6-án Kovács Miklós erdélyi püspök levelet küld át Lonovics József egri érseknek, illetve Zichy Domokos veszprémi, Szcitovszky János pécsi, Rudnyánszki József besztercebányai és Ocskay Antal kassai püspököknek, amelyhez csatolja a vegyes státusgyűlés és a kolozsvári zsinat jegyzőkönyveit. A gyulafehérvári püspöki és székeskáptalani levéltárban ugyanezen a lapon folytatódik Nádasdy Ferenc kalocsai érseknek írt külön levél, amelyből utalást kapunk a jelzett kérdéshez: „Az erdély megyei zsinat, melyet a magyarhoni tiszteletre méltó püspöki kar köztanácskozásaiban megállított s velem is közlött pontok megvitatása s azokróli véleményadásra, valamint szintén némely megyebeli dolgok elintézése végett, összehívtam, bevégezve lévén, bátor vagyok Nagy méltóságodnak ezen megyei zsinat tanácskozási folyamatját híven tükröző jegyzőkönyvet, az ide csatolt mellékletben, tisztelettel bemutatni és jelenteni: miszerint én az augustus elsejétől jegyzett zsinatra meghívó levél mellé csatolt utasítás nyomán, a közlött pontokra vonatkozó zsinati tervet, véleményt, s illetőleg határozatot, azon méltóságos püspök uraknak, kik a kijelelt öt választmány elnökeiül neveztettek, mai napon valósággal átküldtem."80 Tehát nem csak önálló egyházmegyei zsinatról van csupán szó, hanem Erdélynek Magyarországgal történt uniója után kialakult helyzetnek megfelelően, az összes magyarországi püspöknek a tervezett nemzeti zsinatra való előkészületéről is. Ebből a szempontból megközelítve — annak ellenére, hogy a nemzeti zsinat elmaradt 76 Zerich Tivadar levele a püspökhöz. - GYFL SzH. Kovács Miklós püspök. 77 Jelentés Horváth Mihályról. Augusztus 30. - MOL 17952. mikrofilm, vol. 321. no. 140. 78 A bécsi nuncius titkos jelentésében a három legveszélyesebb tervezett pontként a következőket sorolta fel: a magyar katolikus egyház függetlenségének kimondása, a központtól (Róma) való elszakadással; a szent cölibátus eltörlése; a magyar nyelv használata a liturgiában: Nunciusi titkos jelentés a magyarországi egyházi helyzetről. Bécs 1849. augusztus 20. - Uo. vol. 323. no. 210. 79 IX. Piusz elrendelte, hogy a megyei zsinatokat boldogabb időkre halasszák, mert „az ál-szabadságnak kárhozatos szelleme számtalanokat az egyháziak közül is elkábított, kik nem azon szabadságot, mely Krisztus Urunktól való keresik, hanem azt, mely hizlalván a testet, és a testi érzékeknek tömjénez, a lelket azonban megöli." - Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltár (a továbbiakban: PPKL). Protocollum 1849. 1277/1849. 80 Kovács Miklós püspök átirata az egri érsekhez, a veszprémi, pécsi, besztercebányai, kassai püspökökhöz, ill. Nádasdy Ferenc kalocsai érsekhez. Kolozsvár 1848. szeptember 6. - GYFL EZs d. I. l/e. 1085/1848.
