Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kiss Gergely: Az esztergomi érsek királyi egyházak feletti joghatóságának kialakulása a 11-13. században II/269
AZ ESZTERGOMI ÉRSEK KIRÁLYI EGYHÁZAK FELETTI JOGHATÓSÁGA 285 hogy mivel az királyi prépostság, a collatio a pápát, a bemutatás (presentatio) a királyt illeti.7 4 Ez annak ellenére így lett, hogy a király Albertet szánta a préposti tisztségbe, aki végül 1227-ben el is foglalhatta azt, miután megegyezett Caputiusszal, és az egyezséget III. Honorius meg is erősítette.71 "1 Néhány évvel később, Albert — IX. Gergely pápa 1235. szeptember 26-i oklevele szerint — kétségbe vonta az esztergomi érsek joghatóságát, arra hivatkozva, hogy az az egyházmegye, és nem a tartomány elöljárója, továbbá elpanaszolta, hogy az érsek emiatt őt kiközösítette, jóllehet ő közben Rómába fellebbezett. A pápa éppen ezért megbízta pilisi és a bélakúti ciszterci apátot, hogy Albertet oldozzák fel a kiközösítés alól, és idézzék meg a feleket Rómába.7 6 Az ügy kimenetele nem ismert, de talán ezzel állt összefüggésben, hogy IX. Gergely még ez év novemberében elrendelte: az esztergomi érseket tartományában vizitáció alkalmával engedelmesen fogadják, és rendelkezéseinek engedelmeskedjenek.7 7 Az aradi prépost és az esztergomi érsek ügye 1246-ban oldódott meg oly módon, hogy a prépost engedelmességet fogadott feljebbvalójának, az esztergomi érseknek, egyúttal ígéretet tett arra, hogy zsinatán megjelenik.7 8 Azaz az 1219. évi pápai rendelkezés 74 „L...J Iam pridem Orodiense prepositura vacante, quum regalis existât, ac per hoc ad nos eius collatio, ad te vero presentatio prepositi pertinere noscatur, earn dilecto filio Iohanni subdiacono et capellano nostro, et clerico tuo, tibi devoto, quantum in nobis fuit duximus concedendam [...]" - CD III/2. 51-52. 75 CD III/2. 102-103. 76 [...] Significant nobis prepositus Orodiensis, quod quum prepositura sua regalis existât ad nos in spiritualibus pertinens pleno iure, venerabilis fráter noster Strigoniensis archiepiscopus, qui non est diecesanus vel metropolitanus eius, iurisdictionem sibi tam in eius persona, quam in dicta prepositura usurpare contendens, post appellationem ad nos interpositam, excommunicationis sententiam protulit in eundem. Quare nobis humiliter supplicavit, ut eadem sententia relaxata, quum ob hoc impediatur non modicum, quominus eiusdem prepositure negotia prosequatur, providere super alio dignaremur. Quocirca precipiendo mandamus, quatenus ab ipso recepta idonea cautione, quodsi apparuerit, eum iuste ligatum super his satisfaciat, pro quibus excommunicatus habetur, auctoritate nostra impendatis eidem absolutionis beneficium ad cautelam, audituri postmodum, que hinc inde proposita fuerint, et causam sufficienter instructam nostro examini submissuri prefigendo partibus termino competenti, quo vel per se vel per procuratorem suum conspectui nostro se représentent iustam super hoc dante Domino sententiam recepturi [...]" - CD III/2. 457^158. 77 „Gergorius episcopus [servus servorum Dei] venerabilibus fratribus episcopis et aliis ecclesiarum prelatis et dilectis filiis clericis provincie Strigoniensis salutem let apostoloicam benedictionem]. Ad obedientiam et reverentiam debitam vestris superioribus exhibendam devotionem vestram apostolicis litteris tanto sollicitius invitamus, quanto fortius ad id teneri vos novimus etiam tacentibus per vos ipsos. Hunc est, quod universitatem vestram monendam duximus attente et hortandum mandantes, quatenus venerabilem fratrem nostrum Strigoniensem archiepiscopum, cum ad vos causa visitationis accesserit, benigne recipere ac honeste tractare curetis, in hiisque ad correctionem pertinent, officii sui debitum exercere ipsum libere permittentes, alioquin sententiam, quam idem rite tulerit in rebelles, ratum habebimus [...] - VMHH I. 140. 78 „Ego Albertus, miseratione divina Orodiensis ecclesiae prepositus presentium tenore litterarum significo universis, quod subiectionem, obedientiam et reverentiam a predecessoribus meis archiepiscopo et ecclesie Strigoniensi exhibitam et per me ad ipsos subiectam per me et successores meos eisdem fore debitam cum consilio et consensu fratrum meorum recognosco. Unde domino meo beato Adalberto sancteque ecclesie Strigoniensi et tibi domino meo, Stephano archiepiscopo eiusque successoribus canonice intrantibus ab hac die in antea fidelis et obediens ero, et subiectionem, reverentiam et obedientiam debitam perpetuo me exhibiturum promitto, vocatus ad synodum, veniam, nisi prepeditus fuero canonica prepeditione. Sic me Deus adiuvet et hec sancta Dei evangelia. Et has litteras, sigilli mei munimine roboratas tibi et ecclesie Strigoniensi pro me et ecclesia Orodiensi propria
