Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kiss Gergely: Az esztergomi érsek királyi egyházak feletti joghatóságának kialakulása a 11-13. században II/269
AZ ESZTERGOMI ÉRSEK KIRÁLYI EGYHÁZAK FELETTI JOGHATÓSÁGA 275 ismertette az esztergomi érsek királykoronázási jogát mind Bélával, mind a kalocsai érsekkel. E három precedens értékű királykoronázás táplálta a kalocsai és az esztergomi főpapok évszázados vitáját.3 0 E hosszú vita újra és újra visszatérő eleme a főpapi jövedelmek kérdése volt. Jól tükrözik ezt a III. Béla-kori jövedelemjegyzék inkább csak arányaiban elfogadható számadatai, amelyek szerint az esztergomi érsek bevételei messze meghaladták a többi főpapét, így a kalocsaiét is. Sőt, a királyi pénzverés, bevételek feletti tizedjog rendkívüli gazdasági előnyt biztosított az esztergomi érsek számára, ennek kikristályosodása is a 12. század második felére tehető.31 A királykoronázás és a bevételek mellett a viták harmadik — témánk szempontjából legfontosabb — eleme az esztergomi érsek egyházmegyéjén kívüli lelki joghatósága volt. Ennek gyökereit a két érsek közötti vita kiéleződésének korába lehet visszavezetni. A II. Géza és III. István korában III. Sándor nyomására vállalt kötelezettségek között a jelenik meg elsőként a királyi egyházak feletti joghatóság: a szöveg kifejezetten két intézménytípust (királyi prépostságokat, apátságokat) említ. II. Géza és III. István kötelezték magukat, hogy nem helyeznek át önhatalmúlag egyetlen főpapot sem, az egyházi vagyon kezelésébe nem engedik a laikusok beleszólását, és elismerik, hogy a királyi prépostságok és apátságok vezetőit kánoni ítélet nélkül nem lehet letenni, illetve azt a pápai legátus ítéletére kell bízni. Ezeket a rendelkezéseket — és ez különösen fontos — Kozma kalocsai érsek, valamennyi főpap, királyi prépost és apát elfogadta és megerősítette. Ez utóbbi kitétel, ha kimondatlanul is, de sejteti, hogy ezek az intézmények az esztergomi érsek joghatósága alá tartoztak.32 30 Összefoglalólag 1. Koszta L.: Adalékok az esztergomi i. m. 244-246.; Koszta L.\ Esztergom és Kalocsa i. m. 256-257. 31 Koszta L.: Adalékok az esztergomi i. m. 247., 248-249. 32 „[...] absque auctoritate, et consilio eius [se. pape] et successorum suorum, depositionem, seu translationem episcoporum non faceret, vel fieri permitteret [...]. Preterea [...] decedentibus episcopis, in rebus episcopalibus procuratores laicos de cetero non ponemus atque poni nullatenus permittemus, sed honestos clericos, qui non ad voluptatem, sed ad necessitatem victus de ipsarum ecclesiarum rebus moderate accipiant, ibidem instituemus, qui reliqua omnia bona fide, et sine fraude aliqua ad reedificationem ipsarum ecclesiarum, et domorum episcopalium, seu canonicorum, ad usus quoque pauperum, viduarum, et orphanorum fideliter debeant asseruare [...] regales propositi, vel abbates, de suis preposituris, vel abbatiis, seu dignitatibus non a modo deponentur, in hac parte consuetudini nostre antique per nos et posteros nostros renunciantes, nisi infausto casu contingeret, eos super certo crimine, canonico ordine, convinci, vel crimen suum publice confiteri. Ad hec C[osma] archiepiscopus Colocensis, omnes episcopi, et electi, regales propositi, et abbates munificentiam, ac Übeltätern, quam pro reverentia beati Petri, et sanctissimi pape nostri Alexandri, nec non et M[anfredil venerabilis diaconi cardinalis, apostolice sedis legati sibi concessimus, attendentes, pravam suam consuetudinem, et omnibus canonibus obviantem, quam in instruendis et destruendis prepositis, aliisque dignitatibus, et ecclesiasticis beneficiis subtrahendis exercebant, in manus predicti cardinalis penitus reliquerunt. [...] nulli archiepiscoporum, episcoporum, electorum, prepositorum, abbatum, deinceps licentia pateat de preposituris suos prepositos removere, vel alias ecclesiasticas personas suis dignitatibus, aut ecclesiasticis beneficiis privare, nisi forte de crimine fuerint convicti canonice, vel confessi. Hec autem omnia de consilio gloriose regine matris nostre et archiepiscoporum, episcoporum omnium, electorum, prepositorum regalium, atque abbatum, comitum omnium, procerum, et aliorum principum stabilita ac firmiter corroborata noscantur" - Codex diplomaticus regni Hungarie ecclesiasticus ac civilis I-XI. Stud, et op. Georgii Fejér. Bude 1828-1844. (a továbbiakban: CD) II. 180-183. (1169-re datálva), RA 118. sz. - Egy ilyen horderejű rendelkezés megszületését joggal lehet ún. legátusi zsinathoz kötni. Erre 1. bővebben Szuromi Szabolcs Anzelm: Az első három esztergomi zsinat és a ma-
