Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kiss Gergely: Az esztergomi érsek királyi egyházak feletti joghatóságának kialakulása a 11-13. században II/269
270 KISS GERGELY egyház vezetésének testületi jellege is.5 A magyar egyház kifelé nyilván egységes képet mutatott, erre mindenképpen szükség is volt a III. Ottó halála után megváltozott politikai környezet miatt. A belső kép egyenetlensége pedig arra vezethető vissza, hogy all. század közepére vitathatatlanul két érsek működött az országban. A Kalocsa megszervezésével, rangjával kapcsolatos máig lezáratlan, és valószínűleg lezárhatatlan vita ellenére látható, hogy az említett ellentmondásos kép a kalocsai érsekség felállítása miatt alakulhatott ki.6 A kulcskérdés az, hogy Kalocsa érsekségként való megjelenése all. századi forrásokban egyházkormányzati jellegű volt-e. Másként megfogalmazva, van-e olyan forrás, amely szerint Kalocsa főpapja érsekként egy tartományt igazgatott. A forrásokat időrendbe véve első alkalommal 1050-1051-ben hallunk kalocsai érsekről, Györgyről, aki valószínűleg I. András diplomatájaként működött, egyházkormányzati tevékenysége nem igazolható.7 Az 1067. évi századi oklevélben Derzs érsek neve olvasható, ám a diploma híradásának értékét valamelyest rontja az a tény, hogy székvárosának neve hiányzik, és ugyanez a helyzet két püspöktársával (Jeromos, Elek) is.8 Nem teljesen bizonyos tehát, hogy tiszteletreméltó Aszkrik apátot állította felékesítve a főpapi méltóság süvegével, és az ő tanácsára a többi székhelyet az atyák felügyeletére és oltalmára bízta" - ÁKÍF 280-281. (Thoroczkay Gábor ford.). Kálmán király I. dekrétumának bevezetése sejtetni engedi, hogy a törvények meghozatalában Szerafin esztergomi érseknek meghatározó szerepe volt. „Incipit decretum Colomanni dei gracia regis Hungarie. Seraphin archipresuli divinarum igne virtutum ardenti Albericus, quamvis unus ex minimis, tarnen servus sanctitatis nunccupatus in pallacio celestis contemplacionis" - Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. (Függelék: A törvények szövege). Bp. 1904. 181. Magyarul 1. írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.) Szeged 2006. (a továbbiakban: írott források) 169-192. (Körmendi Tamás ford.) 169. Ennél erőteljesebb az I. esztergomi zsinat bevezetésének egyik szövegvariánsa, amely szerint a törvényeket a Lőrinc esztergomi érsek és tíz alárendelt püspöke által tartott zsinat hozta: „Incipiunt capitula de synodalibus decretis domini archiepiscopi Laurencii, Strigoniensis metropolitan! et decern suffraganeorum suorum" - uo. 197. (2. sz. jegyz.). A szöveg magyar kiadása (írott források i. m. 218. - Nótári Tamás ford.) ezt a szövegvariánst nem említi. A kollegiális jellegre 1. Koszta László: Adalékok az esztergomi és a kalocsai érsekség viszonyához a XIII. század elejéig. In: Uő: írásbeliség és egyházszervezet. Fejezetek a középkori magyar egyház történetéből. (Capitulum III.) Szeged 2007. 239-240.; Koszta László: Esztergom és Kalocsa kapcsolata a 11-12. században (Az egységes egyház tartomány megosztása). In: Koszta L.: írásbeliség i. m. 255-256, 5 így értelmezhető Szt. László király I. törvénykönyvének (szabolcsi zsinat, 1092) bevezetése: „Incipit decretum sancti regis Ladislai regnante Creatore et salvatore domino nostro Jesu Christo anno incarnacionis eius millesimo XCII" XIII" kalendas Junii in civitate Zabolch sancta sinodus habita est, presidente christianissimo Hungarorum rege Ladislao cum universis regni sui pontiftcibus [kiemelés: K. G.] et abbatibus, necnon cunctis optimatibus, cum testimonio tocius cleri et populi" - Závodszky L.: A Szent István i. m. 157. Hasonló olvasható a Kálmán kori zsinati töredékben is: „Decretum est in sancta synodo ab omnibus episcopis [kiemelés: K. G.] [...]" - uo. 209., vö. Koszta L.: Adalékok az esztergomi i. m. 239-240., Koszta L.: Esztergom és Kalocsa i. m. 255-256. 6 A vitára újabban 1. Koszta L. : Adalékok az esztergomi i. m., Koszta L.: Esztergom és Kalocsa i. m., Thoroczkay Gábor: Szent István egyházmegyéi - Szent István püspökei. In: Uő: írások az Árpád-korról. Történeti és historiográfiai tanulmányok. (TDI-könyvek 9.) Bp, 2009. 33-50., Thoroczkay Gábor: A kalocsai érsekség első évszázadáról. In: Thoroczkay G. : írások az Árpád-korról i. m. 51-65. 7 1050: „etiam Georgius Colocinensis archiepiscopus de Ungaria advenerat" - Miracula Sancti Gerardi episcopi Tullensi. In: Catalogus fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Árpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI I—III. Collegit Albinus Franciscus Gombos. Budapestini 1937-1938. II. 1641.; 1051: „astantibus confratribus nostris coepiscopis [...] Georgio Colociensis ecclesiae Vngrorum archiepiscopo [...]" - DHA 139. Pauler Gyula szerint György I. András III. Henrikkel kötendő béke miatt küldött diplomatája volt, 1. Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Arpádházi királyok alatt I-II. Bp. 1899.2 I. 101. 8 „[...] archiepiscopus Dersy, episcopus Jeronimus, episcopus Alexius [...]" - DHA 185. Ennek ellenére a szakirodalom kalocsai érsekként kezeli, azonosítva a később felbukkanó Dezsővel, 1. Engel
