Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kiss Gergely: Az esztergomi érsek királyi egyházak feletti joghatóságának kialakulása a 11-13. században II/269
AZ ESZTERGOMI ÉRSEK KIRÁLYI EGYHÁZAK FELETTI JOGHATÓSÁGA 271 valóban a kalocsai érsekről van itt szó, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt is, egy adott egyházi intézmény alapításánál, az egyházi szokásjoggal összhangban a területileg illetékes főpap(ok) vesz(nek) részt.9 A 14. századi krónikakompozíció 1060-as évekre vonatkozó részében két helyen is szerepel Dezső, hol kalocsai püspökként, hol érsekként, ami arra utal, hogy címe, rangja még tisztázatlan volt.1 0 A garamszentbenedeki apátság interpolált alapítólevelének hiteles részében Dezső vitathatatlanul kalocsai érsekként szerepel Ne(h)emias esztergomi főpap és más püspökök mellett, azonban itt „csak" korjelölő méltóságsorról van szó.1 1 Az 1080-as évek végéről két adatunk is van Fábián kalocsai (bácsi) érsekre. Dávid dux oklevelében székvárosa megjelölése nélkül tanúként,12 a zágrábi püspökség alapításáról szóló, de csak 1134. évi diplomában fennmaradt tudósításban bácsi érsekként szerepel existente megjegyzéssel.13 Az 1093 táján készült, a pécsi püspökség határait a kalocsaitól elhatároló hamis oklevél hiteles diplomára támaszkodó részében szintén Dezső neve olvasható, ezúttal kalocsai püspök ként.1 4 A két egyházmegye elhatárolása mögött egyfajta királyi tanácsi döntés állt, amelyben a király mellett helyet kaptak (világi) előkelők, az esztergomi érsek és alárendeltjei.1 5 A szöveg két szempontból is tanulságos: egy helyen egyfelől kalocsai püspököt említ, másfelől kiemeli az esztergomi tartományi székváros érsekének szerepét egy egyházkormányzati szempontból igen jelentős döntés kapcsán. Pál - Koszta László: Kalocsai érsekek. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. (a továbbiakban: KMTL) 318-319. 9 À közel egykorú zselicszentjakabi alapításban György veszprémi püspök tevőlegesen is részt vett, 1. DHA 172. Somogyvár alapításánál is ott találjuk Almarius veszprémi püspököt, vö. Solymosi László: Püspöki joghatóság Somogyban a XI. században. Turul 72. (1999) 100-107.; Solymosi László: Püspöki joghatóság a somogyi régió felett Szent István korában. Turul 74. (2001) 38-43. 10 A 14. századi krónikakompozíció szövege az egyik helyen püspökként, a másikon érsekként említi: „Maxime autem Desiderius episcopus delinitivis ammonitionibus et dulcibus allocutionibus suis mitigavit animam Geyse ducis, ut Salomoni quamvis iuniori regnum cum pace redderet et ipse ducatum, quem pater eius prius habuerat, pacifice teneret" - Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Edendo operi praefuit Emerecius Szentpétery. Bp. 1937-1938. I. 362.; „Rex autem Magnus eo tempore natale Domini in Zugzard celebravit. Quo petente archiepiscopus Desiderius sollempnem missam celebravit et sermone lucidissimo animum regis delinivit et ad bonum pacis inclinavit" - uo. 402. Érdekes, hogy Dezsőt a szakirodalom egy része esztergomi, más része kalocsai érsekként kezeli, vö. Szovák Kornél: Esztergom érsekei. In: KMTL 203.; Engel Pál - Koszta László: Kalocsai érsekek. In: KMTL 319.; Uduardy József: A kalocsai érsekek életrajza 1000-1526. München 1991. (Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae 11.) Az esztergomi érsekek életrajzát bemutató kötet már nem szerepelteti Dezsőt az esztergomi érsekek sorában. Esztergomi érsekek 1001-2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003. 11 „[...] Neemia archiepiscopo Strigoniensi existente, Desiderio autem Colocensi [...)" - DHA 218. 12 „[...] testes: Fabianus archiepiscopus [...]" - DHA 265. 13 „[...] Strigoniensis vero ecclesie primatum Acha gubernante et Bachiensi archiepiscopo existente [...]" - DHA 261. 14 „[...] Colochensis namque sedis Desiderius episcopus [...]" - DHA 289. 15 „[...] rex predictus et omnes obtimates eius St. quoque metropolitane urbis archiepiscopus cum omnibus suffraganeis suis [...]" - DHA 290. A „St." szigla feloldási lehetőségeire 1. uo. 1. sz. jegyz. Hasonló észrevételt fogalmazott meg legújabban Koszta László is, 1. Koszta László: A püspökök és városuk. A 14. század közepéig. In: A pécsi egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009-1543). Szerk. Fedeles Tamás, Sarbak Sarbak Gábor, Sümegi József. Pécs 2009. 62-63.
