Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
22 VONYÓ JÓZSEF szervnek (a nemzetben minden társadalmi rétegnek és egyénnek) megvan a maga rendeltetése."7 2 A társadalom organikus felfogásával a munkamegosztás szükségszerű és nélkülözhetetlen — mintegy eleve elrendelt — velejárójának tüntették fel a vagyoni és szociális különbségeket. Ebben az okfejtésben a NEP vezetői egyáltalán nem elemezték a társadalom különböző elemeit egymástól elválasztó okokat, és különösen nem azok mélyre nyúló gazdasági, szociális, társadalmi és kulturális gyökereit. Tudatosan figyelmen kívül hagyták, meg sem említették az egyes társadalmi rétegek sajátos, egymással ütköző érdekeit. Mindezek alapján, bármiféle érdemi érvelés nélkül — a liberális elvekkel szemben, melyek szerint az egyéni gyarapodás összegződéseként fejlődik a társadalom egésze —, azt állították, hogy az egyén jóléte kizárólag az egész nemzet gazdagságától függ, az egyén minden vonatkozásban csak a nemzet révén érvényesülhet. Ezért egyetlen feladata az lehet, hogy egyéni törekvéseit feladva teljesen alárendelje magát a nemzeti érdekeknek, egyéni arculatát elveszítve teljesen beolvadjon a nemzet közösségébe. Végső soron ugyanez érvényes a különböző társadalmi rétegek, csoportok és a nemzet viszonyára is. Gömbös és közvetlen környezete azonban sohasem fogalmazta meg világosan, mit ért nemzeten, illetve nemzeti érdeken. Azt érzékeltették, hogy annak megfogalmazása a nemzet vezetőinek joga és feladata, azaz az ő privilégiumuk. Gömbös ebben a szellemben nem szuverén egyedekként kezelte a társadalom egyedeit és egyes csoportjait, hanem eszközként. „A tőke ebben a politikai elgondolásban, amit hirdetek, a nemzeti öncélúság szempontjából: eszköz. Az egyéni szabadságot nem lehet piedesztálra emelni a nemzet egyetemes érdekével szemben, mert az egyén is csak eszköz a nemzet kezében."7 3 Az oktatás, nevelés feladatát is a megfelelő „emberi eszközök" kinevelésében láttatta.7 4 Nem alternatívát kínált, hanem kizárólagos megoldást. Gömbös többször érzékeltette, hogy aki nem hajlandó beilleszkedni ebbe a gépezetbe kizárja magát a nemzetből.7 5 A fenti állítások bizonyítékaként csak néhány — történelmietlenül és hamisan interpretált — történeti példát említettek.7 6 Ám konkrétabb érvekkel is próbáltak operálni. Elsősorban a mezőgazdasági szövetkezetek ügyében. A külföldi példák (Dánia, Hollandia, Németország, Finnország stb.) meggyőző ereje mellett azzal érveltek a mezőgazdák — a termelést és az értékesítést egyaránt 72 Vita- és szónoki tárgyak... In: Gömbös pártja... i. m. 182, 184. 73 Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 485-486. 74 „A magyar nemzetnevelésnek is csak egy célja lehet: magyarokat nevelni a nemzetnek! Nem azért tanulunk, hogy kielégítsük egyénileg szellemi vágyainkat, hanem, hogy eszközévé, tökéletesebb eszközévé legyünk a nemzet haladásának." Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 666-667. 75 A rá jellemző képletes fogalmazással válaszolt a Független Kisgazdapárt által is megfogalmazott paraszti követelésekre: nem helyes a független kisgazda, mint politikai gondolat, mert annyit jelent, mint amikor az óraműves csak egy kerékkel törődik, s a többit elhanyagolja. Márpedig minden keréknek működni kell, mert mindegyiknek élethivatása van, azt pedig, amelyiknek nincs élethivatása, ki kell pöckölni a szervezetből." Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 548. 76 Szerintük az 1848-49-es szabadságharcot „a magyar nemzet csak azért tudta a túlerővel szemben is folytatni, mert a nagy történelmi pillanatban a nemzet minden fia összefogott." (8/1934. sz. körlevél, 1934. március. In: Gömbös pártja... i. m. 146.) Ugyanakkor az a tény, hogy jólét volt az országban, amikor „a liberalizmus rendszere uralkodott", szerintük „nem a liberalizmus érdeme, hanem a nemzet egységes belső erőinek tulajdonítható". Vita- és szónoki tárgyak... i. m. In: Gömbös pártja... i. m. 181.)