Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
GÖMBÖS KORMÁNYPÁRTJÁNAK IDEOLÓGIÁJA ÉS PROGRAMJA 23 közösen végző — szövetkezetekbe tömörülése mellett, hogy az a nemzeti eszme terjesztését és a nemzeti egység megteremtését is mindennél eredményesebben elősegíti.7 7 A „nemzeti"-hez hasonlóan a nemzeti alapon létrejött „egység"-et is valamiféle mindenek felett győzedelmeskedni képes, mindennél hatalmasabb misztikus erőként emlegették, s ennek megfelelő erkölcsi értékkel ruházták fel.78 Ezek az ideologikus megfogalmazások az egyéni és csoportérdekek artikulálását, illetve azok intézményes kereteinek megteremtését is korlátozni kívánták — a szociális problémák megoldásának ígéretével. Már a fenti gondolatok is rávilágítanak a NEP-ben és szellemi környezetében megfogalmazott ideológiai nézetek két másik fontos jellemzőjére. Egyrészt arra, hogy a szociális gondok megoldását ugyan a társadalom egészére vonatkozóan hirdették — egyes társadalmi csoportok kiemelése nélkül —, mégis kiemelten kezelték az agrártársadalom, s ezen belül kiváltképp a parasztság ügyét. A mezőgazdaság és az agrártársadalom preferálása tekintetében — a Nemzeti Munkaterv ezt sokoldalúan igazoló pontjain, illetve a Gömbös-kormány gyakorlati intézkedésein7 9 túl — az ideológiai érvek is figyelmet érdemelnek. Maga Gömbös, miként már fajvédő korszakában is, a föld népét, a parasztot tekintette a nemzeti értékek legfőbb őrzőjének. 1919-ban elhangzott szavaira8 0 visszautalva mondta 1935 márciusában Szegeden: „...a magyar parasztember a magyar sors őrtálló katonája (...) az az ősforrás, amelyből minden magyar államférfiú állandóan meríthet friss erőket a magyar örökkévalóság számára".8 1 Ám az ő szövegeinél kifejezőbb volt Rugonfalvi Kiss István érvelése. A debreceni professzor a közgazdasági élet három tényezőjeként a földet, a munkát és a tőkétjelölte meg, s hangsúlyozta, hogy e sorrend „nemcsak történelmi fejlődésük, hanem fontosságuk, érdemességük sorrendjét is jelöli". Ezt az értékhierarchiát egyrészt racionális jellegű érvekkel próbálta indokolni, azzal, hogy a föld az 7' Dr. Ihrig Károly, egyetemi magántanár, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója pl. a „...vezető birtokos réteg[et], mely eddig nem mutatott kellő érdeklődést szövetkezeti mozgalmunk iránt..." az alábbiakkal igyekezett meggyőzni a szövetkezés fontosságáról: ,fiiig van valami, ami a gazdaközönség körében a nemzeti egység nagy gondolatát oly közel hozhatná a megvalósuláshoz, mint az ezekben a kérdésekben [szántás, vetés, eladás stb. — V J.] szinte napról-napra történő érintkezés, a nagyobb és a kisember közt és a szövetkezeti szolidaritás, mely a célok és az erőfeszítések közösségéből fejlődik ki." S ez által a szövetkezet — folytatta — még szilárdabb és megbízhatóbb letéteményese lesz a nemzeti gondolatnak". Nemzeti Figyelő, 1933. október 29. 13. Az irányított gazdálkodás a nemzeti egységet szolgálja. 78 A „Nemzeti Egységet" több helyen említették úgy, mint a „legnemesebb nemzeti eszmét". Lásd pl. Az alakuló zászlóbontó gyűlések beszédmintája. In Gömbös pártja... i. m. 105. (Kiemelés - V J.) lü Lásd kül- és belföldi piacok biztosítása, a gazdaadósságok rendezése érdekében kibocsátott rendeletek, alkotott törvények, a mezőgazdasági termelőknek biztosított áruszállítási tarifakedvezmények, az agrártermeléshez szükséges anyagok, eszközök árának mérséklése stb. Kónya S.: Gömbös kísérlete... i. m. 83-89; Szuhay M.\ Az állami beavatkozás... i. m. 282-294. 80 Gömbös már 1919 kora nyarán, Szegeden új politikai irányt hirdetett a Tanácsköztársasággal szemben, melynek alapját — más elemek mellett — „az agrártársadalomra való támaszkodásban" jelölte meg. Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 39. Az 1920-as évek elején pedig — a fajvédők vezéralakjaként — több alkalommal részletesen fejtegette, hogy a földet kizárólag a magyar faj birtokolhatja, a zsidó kézre került birtokokat vissza kell adni a magyaroknak, mert a gazdaságot az uralja, aki a föld tulajdonosa. Ebből a megfontolásból követelte a (zömmel zsidó kézen lévő) ipar, kereskedelem és pénzügyi élet mezőgazdaság érdekeinek történő alárendelését. (Részletesen lásd Vonyó József: Gömbös Gyula és a nemzeti gondolat (Gömbös nemzetről vallott nézetei az 1910-1920-as években) In In memóriám Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, 1996. 423-425. 81 Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 663.
