Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
16 VONYÓ JÓZSEF magyar kisebbségek jogainak védelmét, és ennek érdekében kinyilvánította: „...nem zárkózunk el a dunai államok együttműködése elől". A párt dokumentumaiban azonban meglepően kevés alkalommal említik a kérdést, s akkor is csak általános megfogalmazásban, vagy utalások formájában. Ez alól csak Béldi Nemzetszervezés című munkája kivétel. Gömbös nyilvános szereplései nem adtak elég támpontot arra, hogy valódi céljait megismerhessük. A szakirodalom nagy része úgy értékeli, hogy valójában nem adta fel eredeti álláspontját, az integrális revízió megvalósítását, csak a kényszerítő körülmények miatt taktikázott, várva a kedvező alkalmat.4 5 Gyakorlati külpolitikájában a realitásokhoz alkalmazkodott. Mussolini biztatására 1934-re készült el az a magyar revíziós igényeket tartalmazó tervezet, melynek kialakítása során — Gömbös instrukcóinak megfelelően — stratégiai, gazdasági és etnikai szempontokat mérlegeltek. A csatolt térkép is egyértelműen jelzi, hogy az elképzelés túlmegy az etnikai elv érvényesítésén, de — kompromisszumos megoldásként — feladja az 1918 előtti határok visszaállításának gondolatát. Az ún. optimális revízió kategóriájába sorolható, azaz az aktuális viszonyok között elérhetőnek ítélt maximumot célozta meg.4 6 Béldi, a NEP szűk vezérkarának tagja, ezzel szemben nyíltan az integrális revízió, a Közép-Duna-medencét teljességgel kitöltő „történeti Magyarország visszaállításának szükségét" vallotta. Hangsúlyozottan nem érzelmi alapon, és nem is történeti érvekre hivatkozva. A hitleri élettérelméletre emlékeztetően, az élet jogára hivatkozott, mely „mindennél erősebb érv", s arra, hogy „Csonka-Magyarország, mint a Közép-Dunamedence belső magja, elveszítvén a sajátos életerőit kiegészítő geopolitikai erőket, nem képes életét az önálló és fejlődőképes nemzeti élet követelményei szerint tovább vinni." Ezt diktálta szerinte az önmagában is értékként kezelt állami önállóság feltételeinek biztosítása és a külpolitikai, külgazdasági körülmények által az országra kényszerített autarkia.47 Az integrális revízió igényét jelezte a korlátozott megfogalmazások esetében is az, hogy a revízió követeléséhez szinte mindig társult a Nemzeti Munkaterv 2. pontjában megfogalmazott cél: „... biztosítani a magyar nemzeti állam részére azt a szerepet, amely nemzetünket múltjánál, földrajzi helyzeténél és történelmi hivatottságánál fogva megilleti". E célok eléréséhez volt szükséges „a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása", az „erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam" kiépítése. Ennek rendelődtek alá a belpolitikai célok. Gömbös már első miniszterelnöki megnyilatkozásaiban meghirdette „...a nemzeti öncélúság gondolatát, mert a mai viszonyok között és a magyar nemzet adott helyzetében csak ez a gondolat lehet eszménye a politikai vezetőnek és a politikai társadalomnak."4 8 Ennek tartalma — ellentétben a szakirodalomban 45 V ö.: Pritz P.: Magyarország külpolitikája... i. m. 64-68.; Pritz Pál: Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. In: Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. Szerk.: Pritz Pál, Sipos Balázs és Zeidler Miklós közreműködésével. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2006., 40-41; Zeidler Miklós: Gömbös Gyula. In: Romsics Ignác (szerk.): Trianon és a magyar politikai gondolkodás 1920-1953. Tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. 74. 46 Zeidler M.: Gömbös Gyula. I. m. 77-91.; Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Osiris, Budapest, 2001. 150-155. 47 Béldi B.: Nemzetszervezés... i. m. 11-18. Idézetek: 13-14. (Eredeti kiemelés.) 48 A nemzeti öncélúságért... i. m. 5.
