Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
GÖMBÖS KORMÁNYPÁRTJÁNAK IDEOLÓGIÁJA ÉS PROGRAMJA 17 több helyen olvasható értelmezéssel — nem a magyar nemzet, illetve állam érdekeinek védelme más nemzetetekkel, idegen államokkal szemben. Maga Gömbös belpolitikai vonalvezetése alapeszméjeként aposztrofálta. „A nemzeti öncélúság szerintem azt jelenti, hogy mindent a nemzetért: hadsereget, gazdaságot, hitelt, kereskedelmet egybevetve. Ha érdek-összeütközések állnak elő, a nemzet alapvető érdekei döntsék el, hogy melyik úton kell járni." Másrészt — és mindenekelőtt — a társadalom és az egyén viszonyát szabályozó alapelvként értelmezte: „...föléhelyezni minden körülmények közt a közérdeket a magánérdeknek: ez az a nemzeti öncélúság, ez az a nemzeti politika, amelyet követni kívánok,"4 9 A nemzeti öncélúság később is gyakran hangoztatott jelszava volt.5 0 A Nemzeti Egység Pártját pedig az egyik NEP-dokumentum úgy propagálta, mint a nemzeti öncélúság eszméjének megvalósítóját, „új nemzeti célkitűzést", mely „minden tekintetben a nemzet megújhodását jelenti, és egyben új korszakot jelent a magyar történelemben is".5 1 A nemzeti eszme egyedül üdvözítő voltát, a politikai gyakorlat ennek szellemében történő átalakítását történeti érvekkel és korabeli európai tendenciákkal igazolták. A történeti érvelés az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon is érvényesülő és egyre erősebben ható két nemzetközi eszme, a liberalizmus és a marxizmus (szóhasználatukban: szociáldemokrácia) bírálatára épült. A párt vezetői szerint a liberalizmus óriási károkat okozott azzal, hogy a társadalom életének minden területén az egyén teljes szabadságátjuttatta érvényre, szabad teret engedve az individuális érdekek megvalósításának. Ennek következtében az egyének tevékenysége és a szervezetek működése gyakran szembekerült a köz érdekeivel. A gazdaságban az „egyébként nélkülözhetetlen tőke, ahelyett, hogy egyenrangú lett volna a munkával, uralkodóvá vált a termelésben". Ezáltal „az egyéni önzést, az erősebb és nem az értékesebb jogát jelentette hazánkban is".52 Ennek voltak következményei azok a — szerintük természetellenes és egészségtelen — vagyoni, jövedelmi különbségek, éles ellentétek, melyek szembeállították egymással a falut és a várost, a munkásokat és a tőkéseket, súlyos harcokat kiváltva a nemzet erői között. A liberalizmus bűnéül rótták fel azt is, hogy az üzleti érdekek hajszolásából szükségszerűen következett a világháború, mely Magyarország megcsonkítását eredményezte.5 3 A szociáldemokrácia szemére vetették, hogy felismerve és bírálva a liberalizmus igazságtalanságait, bűneit, azt egyetlen osztály, az ipari munkásság érdekében tette. Ezáltal az egyéni önzést „osztályönzéssel" helyettesítette, osztálygyűlöletet szított, vagyis nem szüntette meg, hanem felerősítette a liberalizmus 49 Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 443. 5 0 az egyén és egyéniség csak kicsi kisporszem, fontos a közösség, amelyet én nemzeti öncélúságnak szoktam nevezni, fontos az egyetemesség, amelynek szolgálatában önök és én is csak eszközök vagyunk" - hangoztatta 1933 júniusában az Országos Mezőgazdasági Kamara közgyűlésén. Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 525. 51 A NEP Országos Központja 19/1934. sz. körlevél, 1934. június. In: Gömbös pártja... i. m. 152.) 52 Uo. 53 Vita- és szónoki tárgyak vázlattal és útmutatással. A Nemzeti Egység helyi szervezete által rendezendő vitaülések anyaga és a megrendezésükkel kapcsolatos tudnivalók. Melléklet az 1934. szeptemberi körlevélhez. In: Gömbös pártja... i. m. 181-183. (A dokumentum rövidítése a továbbiakban: Vita- és szónoki tárgyak...)
